// 2026. június 21., vasárnap // Alajos, Leila
Balogh Levente Balogh Levente

A magyarok bekaphatják

// HIRDETÉS

Mintha Hannibal Lecter professzor tartana szemináriumot a vegán életmódról – ez az analógia jutott eszembe arról, hogy a román külügyminisztérium a Babeș-Bolyai Tudományegyetemmel közösen a kisebbségvédelemről tartott konferenciát Kolozsváron.

(Külön)Vélemény

Szerző: Balogh Levente
2015. május 01., 11:25

Nem is akármilyen témában: a kisebbségvédelem romániai modelljéről. Az alkalom: 20 éve fogadták el a kisebbségvédelmi keretegyezményt.

A konferenciának megadták a módját, még Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke is a meghívottak között volt, emelendő a nagyszerű rendezvény fényét. És legitimálandó mindazt, ami ott elhangzott. Ha mással nem, hát a jelenlétével.

És ha már a román külügy szervezte, akkor a román külügyminiszter meg is mondta, mi is az a kisebbségvédelem. Vagyis jött a román modell.

 

Nem akarok gonosz lenni, de azok alapján, amiket Bogdan Aurescu főkülügyér elmondott, ha a hús-vér román modellek is így néznének ki egy divatbemutató kifutóján, akkor még örülhetnének, ha csak kifütyülnék őket, és nem hívnák ki rájuk a sintéreket. 

Ez a román modell ugyanis ordas módon ocsmányul néz ki  

abban a formában, ahogy Aurescu tálalta. Megtudhattuk például, hogy a kisebbségi ügyek belügynek minősülnek. Most hagyjuk, hogy az Európai Bizottság is tagállami hatáskörnek tekinti őket, mert ez meglehetősen ellentmond annak, hogy a kisebbségi jogokat nemzetközi egyezmények szavatolják, amelyek elsőbbséget élveznek az egyes államok belső törvényeivel szemben. Arról nem is beszélve, hogy a világ diplomáciája a védhatalmi státus intézményét is elismeri, ami enyhén szólva sem abba az irányba mutat, hogy a kisebbségi ügyek kizárólag egy állam belügyének tekinthetők, és nem kérhető számon, hogyan bánnak a területükön élő őshonos nemzeti közösségekkel.

 

Aurescu kijelentése mindemellett főleg azért érdekes, mert – a román-moldáv testvériség romantikus terminológiájából vett panellel élve – virágból épített hídként ível a kisebbségek brutális elnyomásán alapuló ceaușescui soviniszta fasiszta kommunizmus és a jelenlegi román állam doktrínája között. Hiszen akkor volt divat azzal lepattintani a magyar iskolák megszüntetése és a magyar falvak lerombolása ellen tiltakozó nemzetközi közvéleményt, hogy 

a Romániában élő magyar közösség ügye Románia belügye. 

Aurescu aztán felmondta mindazokat a paneleket, amelyek ebbe a paradigmába illeszkednek, és első hallásra, pláne egy külföldi számára jól hangzanak.

 

A kisebbségeket integrálni kell, a szegregáció pedig csúnya rossz dolog – mondta.

Ami elvileg így van. Gyakorlatban azonban az illető kisebbséget sem árt megkérdezni, hogy hogyan és milyen mértékben óhajt integrálódni.

 

A romániai magyar közösség például meglehetősen nagymértékben integrálódott a romániai társadalomba. Tagjai dolgoznak, adót fizetnek a román államnak, szociális helyzetük nem rosszabb az országos átlagnál.

 

Persze az aurescui értelmezés szerint a kisebbségek integrációja ennél mélyebb kell hogy legyen. Bár igyekezett jófej lenni, és megjegyezte: az integráció nem egyenlő az asszimilációval, engedtessék meg ebben kételkednünk. Az elmúlt hetek, hónapok, sőt évek magyarellenes lépései alapján tartunk tőle, hogy valójában a román elvárás szerint a kisebbségek igazi integrációja

olyan mély, hogy gyakorlatilag fel is számolódnak, 

hiszen a magyar (esetleg német vagy roma) iskolákban nem minden esetben a hivatalos doktrína szerint oktatnak, és ami a legnagyobb baj, nem az állam nyelvén. 

Hát hogyan integrálódjon a társadalomba egy olyan polgár, aki nem az állam egyetlenként elismert, hivatalos nyelvén tanul? 

 

Mi itt jegyezzük meg: köszönjük, tökéletesen. De a bukaresti megközelítés meglehetősen kirekesztő. Abban ugyanis az integráció egyetlen irányba mutat: az identitás feladása, a román nemzetbe való beolvadás felé. Minden egyéb – magyar iskola, magyar egyetem, magyar média, magyar könyvkiadás –  

a szegregáció fertője.  

Ja, és ha már szegregáció: a kiváló diplomata természetesen szemrebbenés nélkül hazudik, amikor a mélyen tisztelt hallgatóság előtt egybemossa az autonómiát a szegregációval, valami olyasmiként állítva be az őshonos nemzeti közösség természetes önrendelkezési jogát, amihez kultúrember még bottal sem nyúl. Pedig ebben a témában baromi érdekes beszélgetéseket folytathatna az olasz vagy a svéd illetékesekkel például a dél-tiroli németek vagy a finnországi svédek helyzetéről. Hiszen tudomásunk szerint olyan, a klasszikus értelemben vett nyugat-európai országokról van szó, amelyeket Bukarest általában követendő példának és az európai civilizáció fáklyavivőjének tekint.

 

De hát ne legyünk naivak: Aurescu tisztában van azzal, hogy az önrendelkezés nem egyenértékű a szegregációval, csak hát Bukarestben még mindig az a doktrína, hogy 

csak az asszimilálódott – vagy kivándorló – magyar a jó magyar. 

Hiszen minél többen vannak, és minél több jogot élveznek a romániai magyar közösség tagjai, annál nagyobb a veszélye, hogy alkalomadtán, változó geopolitikai helyzetben Románia búcsút mondhat a Trianonban oly könnyen megszerzett Erdélynek.

 

Ez persze úgy marhaság, ahogy van, nagyon nem úgy néz ki, hogy a geopolitikai helyzet ilyen irányba változna. De hát Bukarestben úgy gondolják: jobb félni, mint megijedni.

Hogy mennyire kirakatkonferenciáról van szó, és hogy mennyire cinikusan viszonyul Bukarest az egész kisebbségvédelmi kérdéshez, az is illusztrálja, hogy előadóként a Román Filatéliai Társaság vezetőjét is meghívták, aki – mint kiderült – egyébként kiérdemesült szekus. 

 

A hölgy azért utazott el Kolozsvárra, hogy elmondhassa: az elmúlt években több ízben is adtak ki kisebbségi témájú bélyegeket, tehát szó sincs róla, hogy Romániában diszkriminálnák a kisebbségeket. Ami olyan, mintha az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály főügyészét hívták volna meg, hogy elmondja: szó sincs arról, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a magyarok, hiszen 

lám, magyar polgármestereket is őrizetbe vesznek korrupció gyanúja miatt. 

A legszebb, hogy a híres román kisebbségvédelmi modellt épp akkor tartották fontosnak körbenyalni Erdély fővárosában, amikor több erdélyi, illetve partiumi település önkormányzata is hadjáratot indított a magyar jelképek, illetve a magyar nyelv ellen.

 

Úgyhogy ez a konferencia ebben a formában tök fölösleges volt, pláne ilyen válságos időkben. Nem kellett volna kidobni az ablakon egy taligányi pénzt a terembérlésre, meg a meghívottak elszállásolására, illetve etetésére és itatására. Elég lett volna, ha Aurescu egyszerűen kiad egy nyilatkozatot, miszerint

a magyarok bekaphatják. 

Lehet, hogy nem lett volna elegáns, de legalább olcsóbb és őszintébb.

 

Hiszen lényegében a nagyszerű kolozsvári konferenciának is ez volt az egyetlen mondanivalója.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon

Szántai János

Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…

Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz

Fall Sándor

Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

Sólyom István

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron

Varga László Edgár

Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Száz nyestbőrrel a batyujában akart beutazni Romániába egy ukrán állampolgár – hírmix
Főtér

Száz nyestbőrrel a batyujában akart beutazni Romániába egy ukrán állampolgár – hírmix

Több mint félmilliárd lej eltitkolt vagyonra derített fényt az ANAF legújabb ellenőrzése. Népszavazással váltottak le egy Maros megyei polgármestert.

Nyugdíj mint magánügy: rekordok és tévhitek a harmadik pillér körül
Krónika

Nyugdíj mint magánügy: rekordok és tévhitek a harmadik pillér körül

Történelmi, közel 20 százalékos hozammal zárták a tavalyi évet a romániai önkéntes nyugdíjalapok, miközben már egymillióan választják ezt a biztonságot. Ám a látványos sikerek ellenére sok a tévhit. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája
Főtér

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték
Székelyhon

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Kilőttek azt a medvét Gyergyószárhegy községben péntek hajnalban, amelyik az elmúlt napokban több alkalommal visszatért egy esztenához és haszonállatokat pusztított el.

Tanasă most éppen nem a magyaroknak ment neki
Krónika

Tanasă most éppen nem a magyaroknak ment neki

Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) a magyarellenes kirohanásairól hírhedtté vált Dan Tanasă, a szélsőjobboldlai Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője.

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram
Székelyhon

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram

Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.

// még több főtér.ro
Guszti bácsi és a permanens választási kampány
2026. június 17., szerda

Guszti bácsi és a permanens választási kampány

Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.

Guszti bácsi és a permanens választási kampány
2026. június 17., szerda

Guszti bácsi és a permanens választási kampány

Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.

Egyes állatok egyenlőbbek?
2026. június 11., csütörtök

Egyes állatok egyenlőbbek?

Ha egy politikus pónijának halála levette a farkast a fokozottan védett fajok listájáról, akkor talán tucatnyi nem politikus halála a medvét is le fogja...

Egyes állatok egyenlőbbek?
2026. június 11., csütörtök

Egyes állatok egyenlőbbek?

Ha egy politikus pónijának halála levette a farkast a fokozottan védett fajok listájáról, akkor talán tucatnyi nem politikus halála a medvét is le fogja...

Különvélemény

Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon

Szántai János

Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…

Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz

Fall Sándor

Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

Sólyom István

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron

Varga László Edgár

Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.

// HIRDETÉS