// 2024. november 25., hétfő // Katalin
választások

Zsarolás, feljelentés: kampány

// HIRDETÉS

Kemény nyilatkozatháború robbant ki az államfő és a miniszterelnök között. Mindkettő vadul kampányol. A legfőbb tét: a novemberi államfőválasztás győztesének kiléte.

Egyre durvul a választási kampány, és egyre keményebb sértések záporoznak Victor Ponta miniszterelnök és Traian Băsescu államfő között. A legutóbbi államfői megnyilatkozás odáig fajult, hogy a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) feljelentést tett az elnök ellen, amihez az RMDSZ honatyái közül is csatlakozhattak néhányan, bár ez nem pártkötelezettség Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes szerint.

Az államfő vasárnap este egy televíziós interjúban arról beszélt: Victor Ponta hiteltelen, velejéig korrupt, ezért tragédia lenne, ha őt választanák meg államfővé a novemberi elnökválasztáson. Emellett azt is megjegyezte, hogy a családja földügyleteit vizsgáló parlamenti bizottság egyik PSD-s tagja, Gabriela Firea jobban tenné, ha a saját, polgármesterként tevékenykedő férje földügyeit firtatná, mivel előfordulhat, hogy egy napon, amikor hazaér, nem találja őt otthon.
Ponta és Firea ennek nyomán előállt, és közölték: zsarolás és fenyegetés miatt feljelentést tesznek az elnök ellen.

Egyértelmű, hogy mind az elnök megjegyzése, mind a PSD feljelentése kampányérdekeket szolgál. Az államfő kijelentése talán kissé vaskos, de túlzás zsarolásként értelmezni. Annyi viszont bizonyos, hogy részét képezi azon hadjáratnak, amelynek célja a PSD lejáratása, és ezzel a párt esélyeinek csökkentése a közelgő európai parlamenti voksoláson, illetve, ami még fontosabb. a pártelnök, Victor Ponta sanszának csökkentése az őszi államfőválasztáson.

Băsescu ugyan közvetlenül nem érintett egyikben sem, hiszen hivatalban levő, párton kívüli államfőként elvileg nem lehetne köze a napi politikához. Ugyanakkor második mandátuma decemberben lejár, és egyáltalán nem mindegy a számára, hogy ki veszi át a stafétát. Új pártja, a hozzá közel álló politikusok és értelmiségiek által alapított Nép Mozgalom Párt (PMP), amelybe mandátuma lejártával várhatóan vezető tisztségben lép majd be, Elena Udreán kívül nem rendelkezik olyan közismert és befolyásos arccal, aki húzónév lehetne a kampányban, ezért az államfő vállalta magára a feladatot, hogy ahol éri, ott „faragja” a kormányzó PSD-t és annak jelöltjét.

Nem véletlen, hogy Ponta az első számú célpontja, hiszen a felmérések szerint a kormányfő a legesélyesebb arra, hogy elnyerje az államfői címet, amennyiben harcba száll érte. Băsescu viszont nagyon nem szeretné, ha a következő mandátum idején a baloldal az elnöki pozíciót is megszerezné, ezért támadja egyre hevesebben a miniszterelnököt.

Ugyanakkor a PSD is teljes mértékben tisztában van a választások tétjével, ezért lendültek ellentámadásba, és ezért próbálják meg azt elhinteni a közvéleményben, hogy az államfő megfenyegette és megzsarolta a párt egyik – ráadásul női – politikusát.

Az RMDSZ szerepe ebben a kérdésben tulajdonképpen mellékes. A szövetségnek bőven van törleszteni valója Băsescuval szemben, hiszen székelyföldi látogatásaival és néhány, a magyar füleknek kedves kijelentésével – például azzal, hogy a magyar diákoknak idegen nyelvként kellene oktatni a románt – megpróbálta magához édesgetni a szövetség szavazótáborát. Ezért is vett az RMDSZ teljes mellszélességgel részt az államfő menesztését célzó 2007-es felfüggesztési akcióban, és ezért buzdított részvételére az ugyanebben a témában 2012-ben megrendezett népszavazáson.

Ugyanakkor ez most nem a magyar közösségről szól, még akkor sem, ha az államfő az elmúlt közel egy évben immár magyarellenes retorikával próbálja saját és új pártja népszerűségét növelni. Hanem arról, hogy a megtépázott, felaprózódott és ellenzékbe szorult, magát jobboldalnak nevező fél, amelynek legismertebb és legbefolyásosabb arca Băsescu, képes lesz-e megtartani az egyik legfontosabb állami tisztséget, vagy a baloldal totális hatalomra tesz szert.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS