// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Románia

Vona Gábor: amerikai–orosz küzdelem zajlik Erdélyben (VIDEÓ)

// HIRDETÉS

A Jobbik elnöke szerint a magyar–román konfliktusok mögött a nagyhatalmak állnak.

Vona Gábor szerint nagyhatalmak saját érdekükben igyekeznek kihasználni a magyar–román konfliktusokat. A Jobbik elnöke a Digi24 hírtelevíziók adott interjút, amelyet szombat este a Diplomata-útlevél című külpolitikai magazinban tűzött műsorra a csatorna.

A számos kül- és belpolitikai témát érintő terjedelmes interjúban kiemelt hangsúlyt kapott a magyar–román viszony kérdése. Vona Gábor úgy vélte, sok jele van annak, hogy a nagyhatalmak elmélyítik, kiélesítik a magyarok és románok közötti konfliktusokat, és szerinte „nagyon észnél kell lennie” mint a magyar, mind a román külpolitikának, hogy ne legyenek nagyobb konfliktusok.

Elmondta: a Jobbik azért szorgalmazta a budapesti román nagykövet meghallgatását az Országgyűlés külügyi, vagy nemzeti összetartozás bizottságában, mert

„ijesztőek” azok a megfélemlítő román hatósági intézkedések, amelyek Székelyföldön történtek

a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tisztségviselői vagy magyar zenekarok koncertjei ellen. Arra a riporteri kérdésre, hogy szerinte a román hatóságok amerikai „megrendelést” hajtanak-e végre ezekkel az akciókkal, Vona Gábor azt mondta, ezt bizonyítékok híján nem állíthatja, de kizárni sem lehet egy ilyen forgatókönyvet, amit a budapesti román nagykövet talán tisztázhatott volna, ám a diplomata „sajnálatos módon” nem tett eleget a meghívásnak.

„Nem akarok találgatni, de van bennem egy félelem, hogy már ez is az orosz–amerikai háborúnak valamiféle előjátéka. Nekem mintha úgy tűnne, hogy különféle nagyhatalmi érdekek elkezdték azt az előzetes küzdelmet, amitől én nagyon tartok. Nagyon tartok attól Amerika és Oroszország nem lesz képes konfliktusát kezelni (...) Úgy érzem, hogy ami Erdélyben történik, az nem magyarokról és a románokról szól elsősorban, (...) hanem az amerikai–orosz nagyhatalmi küzdelemről” – jelentette ki Vona Gábor.

Vona Gábor szerint

az erdélyi magyarok sokszor a hullámzó magyar–román viszony áldozatai.

A Jobbik – mint mondta – autonómia-párti, úgy gondolja, hogy az erdélyi, különösen a székelyföldi magyarságnak az önrendelkezést meg kellene adni, mert ez előfeltétele a történelmi megegyezésnek, ami nélkül a nagyhatalmak ki tudják játszani a magyarokat és románokat egymás ellen. „Vagy közösen leszünk képesek a jövővel felvenni a versenyt vagy együtt fogunk elbukni” – tette hozzá.

A riporter azzal a Vona Gábornak tulajdonított kijelentéssel szembesítette a pártelnököt, miszerint

„nem fogunk lemondani arról a célunkról, hogy egyszer minden magyar egy hazában éljen:

ha a magyar érdek csak konfliktusok vállalásával érvényesíthető, akkor a konfliktust is vállalni kell”. Arra a kérdésre, hogy a Jobbik háborúban gondolkodik-e Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása érdekében, Vona Gábor azt mondta: a két kijelentés nem így és nem együtt hangzott el, mégis akkora nemzetközi botrány lett belőle, hogy majdnem kitiltották emiatt Romániából.

Kifejtette: annak nincs realitása, sem aktualitása, hogy Magyarország visszacsatolja Erdélyt, de azt, hogy „minden magyar egy hazában éljen”, olyan érzelmi kérdésnek tekinti, amiről – ha „egyszer ezt a történelem lehetővé teszi” – nem tud lemondani. A politika azonban egy racionális világ, és közös érdeke Magyarországnak és Romániának az etnikai ellentétek feloldása.

„Semmiféle háborúra nem gondoltam, de ha viták vannak, akkor azt kulturált keretek között folytassuk le” – jelentette ki a Jobbik elnöke.

A teljes interjú megtekinthető alább: 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS