// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Volt egyszer egy kis, volt egyszer egy kis ... Zsidó Napok Kolozsváron

// HIRDETÉS

Pontosabban még csak tegnap este kezdődött fergeteges koncerttel a zsinagógában, és vasárnapig tart.

Márton Áron erdélyi római katolikus püspök példamutatását és máig érvényes tanítását idézték csütörtök este a Kolozsvári Zsidó Napok nyitórendezvényének a szónokai. 

 

Olyan emlékezetkultúrára van szükség, amely egyaránt törekszik a 20. századi diktatúrák valamennyi áldozatára való méltó megemlékezésre, és az embermentők szeretetét is példaként állítja a jövő nemzedékei elé – mondta Latorcai Csaba, kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár. Külön beszélt Járosi Andor evangélikus esperesről és Márton Áron püspökről, akik a meghurcolt zsidók melletti 1944-es kolozsvári kiállásukkal érdemelték ki a Világ Igaza címet.

 

Megemlítette, hogy Márton Áron később ugyanolyan határozottsággal emelte fel szavát a kommunista elnyomás ellen is, és a hatóságok hat évig börtönben, majd 11 évig házi őrizetben tartották. „Rabságban és szabadlábon egyaránt az erdélyi magyarság szellemi vezetője maradt, egész életében a kisebbségi jogok és a vallásszabadság kérlelhetetlen szószólója volt” – fogalmazott Latorcai Csaba. Hozzátette: „a kisebbségi jogok szószólói ismét hasonló eljárások alá kerülnek Romániában”. 

 

A helyettes államtitkár úgy vélte: a Kolozsvári Zsidó Napok gazdag programja azt jelzi, hogy „a magyarországi és Kárpát-medencei zsidóság a reneszánszát éli”.

 

 

Az első sorban Latorcai Csaba, Heisler András, Csoma Botond és Hegedüs Csilla élvezi Mile Lajos főkonzul köszöntő beszédét.

 

Véletlen körülmény következtében a tavalyi Kolozsvári Zsidó Napokon emlékezetből kellett elmondania az előre megírt beszédét, de az erős kihívás olyan energiákat mozgatott meg benne, amelyek létezéséről nem is tudott – idézte fel Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke. Hozzátette: az erős kihívások a közösségeket is megerősítik, megújítják. Ilyen kihívásnak tekintette a zsidó napokat is.

 

A magyar és a zsidó kultúra elválaszthatatlan voltára utalva megemlítette, hogy a legtöbb magyar Nobel-díjas tudós zsidó származású volt, de a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban alapozták meg a tudásukat.

 

Megjegyezte, hogy Európa ma is nehézségekkel küszködik, és a kihívásokra még nem találta meg a választ. Márton Áron szavait ajánlotta mindenki, de elsősorban Európa vezetői figyelmébe: „A 21. század arculatát az az irányzat fogja alakítani, amely magas erkölcsi igényekkel jön, a hamissággal az igazságot állítja szembe, és a gyűlöletet a szeretettel igyekszik legyőzni” – idézte a püspök szavait a Mazsihisz elnöke.

 

Mile Lajos kolozsvári főkonzul a zsidó és a magyar kultúra és sors egybefonódásáról beszélt, és arról, hogy a gyűlöletkeltés az együttélő közösségek iránt felér a hazaárulással.

 

A kolozsvári zsinagógában tartott nyitógálán Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész és zenekara állt a közönség elé erdélyi és máramarosi zsidó népzene-feldolgozásokkal. A Nincs egészen tegnap című jiddis előadóestjük először két éve váltott ki ekkora örömöt ugyanitt, majd Bonchidán hallgattuk újra, és most se  tudtunk betelni vele:

 

 

A vasárnapig tartó Kolozsvári Zsidó Napok keretében elsősorban zenei előadásokat tartanak, de előadások hangzanak el az erdélyi, kolozsvári zsidóság történetéről, és Márton Áron püspöknek a zsidók melletti kiállásáról is megemlékeznek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS