// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Visszatérne a kommunizmusba a romániai lakosok fele

// HIRDETÉS

Pesszimista a jövőt illetően és visszasírja a kommunizmust a romániai lakosok zöme, derül ki egy felmérésből.

A romániai lakosok kapitalizmushoz való viszonyulását vizsgálta az IRES közvélemény-kutató nemrég közzétett felmérése, mely eléggé lesújtó képet fest 2018 Romániájáról. A június 4-16. között, 866 személyes mintán végzett kutatás legérdekesebb eredményeiből szemezgetünk.

- rossz irányba tart az ország, véli 10 romániai lakosból 8, azaz a megkérdezettek 80 százaléka

- de sebaj, mert jövő ilyenkor még rosszabb lesz,

ezt 10 emberből 4-en gondolják

- és csupán a megkérdezettek 22 százaléka reméli azt, hogy jobbra fordulnak a dolgok

- 28 évvel a rendszerváltás után nagyon alacsony a vállalkozói kedv, az alanyok csupán 18 százaléka mondta azt, hogy a családjában van valakinek vállalkozása, és csak 15 százalék tervez vállalkozást indítani

- ezt a legtöbb interjúalany - 53 százalék - a pénzhiánnyal indokolja, de fontos ok az előrehaladott életkor és a hozzá nem értés is

- bár egyetértenek azzal, hogy jó, ha valaki a maga ura, ha befektetésekről van szó, a románokat az elővigyázatosság jellemzi: 10-ből 6-an gondolják úgy, hogy

jobb kis, de biztos fizetésből élni, mint nagy, de bizonytalan jövedelemből

- a romániai lakosok háromnegyede a középosztályhoz sorolja magát, egyharmaduk vallja azt, hogy az alsó társadalmi réteghez, 4 százalékuk, hogy a felső tízezerhez tartozik

- a gazdagokról is sajátos felfogása van a romániaiaknak: 60 százalékuk azt gondolja, hogy törvénytelen módon tettek szert vagyonukra, és szinte ugyanennyi ember szerint pluszadót kellene fizetniük

- bár 10 lakosból 9 szerint jó dolog a piacgazdaság, azok körében, akik a szocializmusban is éltek, nagyon erős a nosztalgia

- a „Jobb volt 1989 előtt?” kérdéssel az alanyok 35 százaléka teljesen egyetért, míg 31 százalék egyetért

- szinte minden jobb volt a rendszerváltás előtt,

véli a megkérdezettek zöme: az ipar (81%), a politikai helyzet (74%), az infrastruktúra (65%), az oktatás (69%), az egészségügy (65%), a munkaerőpiac (61%) és nem utolsósorban az életszínvonal (58%)

- így már nem meglepő, hogy a kapitalizmus és szocializmus közül a románok fele az Aranykort választaná, csupán 44 százalék részesíti előnyben a rendszerváltás utáni kapitalista társadalmat
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS