// 2024. november 24., vasárnap // Emma
a nemzet virága

Végre egy valóban fontos ügy, amelyet Románia parlamentje vita nélkül megszavazott

// HIRDETÉS

De sajnos nem a nyugdíjemelés, sem az energiaválság, az elszálló árak ügyéről van szó. Hanem egy növényről.

A halandó szavazópolgár hozzászokott ahhoz, hogy nem vár túl sokat a hazai törvényhozástól. Ez fordítva is igaz. Az ország vezetői is csak annyit várnak el tőlünk, hogy adót fizessünk, négyévente szavazzunk (rájuk, ha lehet), oszt jól van.

A keddi szent napon viszont történt valami, ami minden várakozásunkat meghaladta. Nem, nem emeltek a nyugdíjakon, az árak is szállnak tovább az egekbe akadály nélkül.

Amit viszont úgy megszavaztak, hogy porzott bele a képviselőházi parkett: a nemzet virága. Igen, tudjuk, a világ rengeteg országának van nemzeti virágjelképe: Magyarországé (meg Hollandiáé meg Törökországé) például a tulipán.

No, hát Romániának is volt nemzeti virága, mégpedig a vadrózsa. Illett is hozzá: szép, bokros, a csipkebogyó pedig igen finom, meg egészséges, meg minden.

De ezek szerint valami elégedetlenség is forrt a mélyben (a hecsedlilekváron kívül). Mi ez a vadrózsa? Olyan snassz. Meg vad. Hát illik ez egy civilizált néphez? 2015-ben meg is jelent az interneten egy petíció, amelynek kezdeményezői szerint micsoda dolog az, hogy Románia nemzeti virága egy himmihummi bokor. Nem, a vadrózsa nem jelképezi a románokat kellőképpen! Legyen a nemzet virága a román bazsarózsa (Paeonia peregrina Mill. Var. Romanica).

Az idő telt, a kerekek dolgoztak, és végül a tisztelt képviselőház kedden megszavazta, hogy igen, a román bazsarózsa legyen a nemzet virága. Volt 180 igen szavazat, 39 nem szavazat (milyen ember az, ki a virágot nem szereti?!), továbbá 23 tartózkodás (feltehetően a hecsedli hű hívei).

Tehát, nyájas Olvasó, mától a román bazsarózsát kell tisztelni, mint a nemzet virágát. (Hogy szegény vadrózsával mi lesz, egyelőre nem tudni, de valószínűleg szerényen meghúzódik a háttérben, ahogy eddig.) Ezzel pedig az jár, hogy évente kell szervezni egy bazsarózsa-fesztivált, bazsarózsa-kiállításokat, a képzőművészeknek ajánlott (sőt, támogatott) bazsarózsás képeket festeni, a román bélyegkiadó vállalatnak pedig jó lesz bazsarózsás bélyegeket nyomnia.

Hát így. S a villanyszámla? S a béremelések? Ó, az ráér. Kivéve a honatyákét. Az nem ér rá.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS