// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Védelemért könyörögnek a székelyföldi románok

// HIRDETÉS

Mert állítólag a magyarok már létükben fenyegetik őket. Ja, és tudták, hogy a csángókat erőszakosan el akarják magyarosítani?

A székelyföldi románok „elnemzetlenítésének” megakadályozását kérték a kisebbségben élő románok ügyivel foglalkozó marosfői szabadegyetem résztvevői szombaton este elfogadott zárónyilatkozatukban.

A dokumentumban többek között a levélben szavazás bevezetését kérték a külföldön élő románok számára, és felhívták a figyelmet: a Romániával szomszédos országokban élő románok agresszív asszimilációs veszélynek vannak kitéve, és jórészt nem biztosítanak számukra az európai normák szerinti kisebbségi jogokat.

A nyilatkozatban a határon túli románokért felelős minisztérium felállítását kérik, amelynek egyik fő feladata a határon túli románok nemzeti önazonosságának megőrzését célzó programok kidolgozása lenne.

A zárónyilatkozat legérdekesebb része ugyanakkor a Hargita, Maros és Kovászna megyékben élő románokhoz kapcsolódik. A dokumentum megfogalmazói szerint a székelyföldi románok „állandó és módszeres elnemzetlenítésnek” vannak kitéve, de nem csupán ezt rótták fel.

Szerintük ugyanis meg kell fékezni a Bákó, Iaşi és Neamţ megyében élő római katolikus „románok” „elmagyarosítását.

Ezzel természetesen a csángó magyarokra utaltak, akik a soviniszta román szemlélet szerint erőszakkal elmagyarosított románok. A mostani „erőszakos elmagyarosítás” alatt minden bizonnyal azt a programot értik, amelynek keretében – gyakran a román hatóságok agresszív ellenállása közepette – magyar órákat tartanak a román közegben anyanyelvüket egyre inkább elfelejtő csángó gyerekek számára.

A nyilatkozatban egyúttal azt kérik, hogy az állam ugyanazon kritériumok alapján és arányosan finanszírozza a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű, szélsőségesen magyarellenes szervezetet, amelyek alapján az RMDSZ által működtetett Communitas alapítványt is pénzeli.

Egyúttal olyan törvényeket követelnek, amelyek „orvosolják" az erdélyi ingatlanok és erdők visszaszolgáltatása során elkövetett „visszaéléseket." Ezzel minden bizonnyal a jogos magyar tuulajdonosoknak visszaszolgáltatott ingatlanok újraállamosítását szorgalmazzák.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS