// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

Védelemért könyörögnek a székelyföldi románok

// HIRDETÉS

Mert állítólag a magyarok már létükben fenyegetik őket. Ja, és tudták, hogy a csángókat erőszakosan el akarják magyarosítani?

A székelyföldi románok „elnemzetlenítésének” megakadályozását kérték a kisebbségben élő románok ügyivel foglalkozó marosfői szabadegyetem résztvevői szombaton este elfogadott zárónyilatkozatukban.

A dokumentumban többek között a levélben szavazás bevezetését kérték a külföldön élő románok számára, és felhívták a figyelmet: a Romániával szomszédos országokban élő románok agresszív asszimilációs veszélynek vannak kitéve, és jórészt nem biztosítanak számukra az európai normák szerinti kisebbségi jogokat.

A nyilatkozatban a határon túli románokért felelős minisztérium felállítását kérik, amelynek egyik fő feladata a határon túli románok nemzeti önazonosságának megőrzését célzó programok kidolgozása lenne.

A zárónyilatkozat legérdekesebb része ugyanakkor a Hargita, Maros és Kovászna megyékben élő románokhoz kapcsolódik. A dokumentum megfogalmazói szerint a székelyföldi románok „állandó és módszeres elnemzetlenítésnek” vannak kitéve, de nem csupán ezt rótták fel.

Szerintük ugyanis meg kell fékezni a Bákó, Iaşi és Neamţ megyében élő római katolikus „románok” „elmagyarosítását.

Ezzel természetesen a csángó magyarokra utaltak, akik a soviniszta román szemlélet szerint erőszakkal elmagyarosított románok. A mostani „erőszakos elmagyarosítás” alatt minden bizonnyal azt a programot értik, amelynek keretében – gyakran a román hatóságok agresszív ellenállása közepette – magyar órákat tartanak a román közegben anyanyelvüket egyre inkább elfelejtő csángó gyerekek számára.

A nyilatkozatban egyúttal azt kérik, hogy az állam ugyanazon kritériumok alapján és arányosan finanszírozza a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű, szélsőségesen magyarellenes szervezetet, amelyek alapján az RMDSZ által működtetett Communitas alapítványt is pénzeli.

Egyúttal olyan törvényeket követelnek, amelyek „orvosolják" az erdélyi ingatlanok és erdők visszaszolgáltatása során elkövetett „visszaéléseket." Ezzel minden bizonnyal a jogos magyar tuulajdonosoknak visszaszolgáltatott ingatlanok újraállamosítását szorgalmazzák.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS