Váratlanul Ukrajnában bukkant fel Nicolae Ciucă román miniszterelnök
Több vezető román politikus társaságában tárgyalt az ukrán elnökkel.
Váratlan bejelentést tett a bukaresti kormány: Nicolae Ciucă miniszterelnök kedden Kijevbe látogatott. Nem egyedül ment, elkísérte Bogdan Aurescu külügyminiszter és Marcel Ciolacu, a képviselőház elnöke is.
Az utat nem jelentették be előre, csupán utólag számoltak be róla, természetesen biztonsági okokból, hiszen mégiscsak egy háborúban álló országról van szó, ráadásul a román kormányilletékesek azon európai politikusok közé tartoznak, akik a legkeményebben beleálltak az oroszellenes retorikába.
A kormány kedd esti, száraz hangvételű közleményéből kiderül, hogy Ciucáék ellátogattak a Kijev közelében levő Borodjankába és Irpinybe is, ahol
szembesültek az orosz hadsereg által elkövetett pusztítással.
Ezt követően Kijevben Volodimir Zelenszkij elnökkel, Denisz Smihal miniszterelnökkel és Ruszlan Stefancsukkal, a parlament elnökével is tárgyaltak.
PM @NicolaeCiuca: Honored to meet President @ZelenskyyUa in #Kyiv. Commended his leadership in these tremendously difficult moments&assured him of??full support for efforts to stop this illegal&immoral aggression,preserve UA sovereignty&integrity,help??refugees&support UA's??path pic.twitter.com/uik5u2BA7v
— GuvernulRomâniei (@GuvernulRo) April 26, 2022
A megbeszélésen Ciucă sokadszor elítélte az orosz inváziót, és az ukrajnai háborús bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását kérte, és persze Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának támogatását sem felejtette ki.
Arról is beszélt, hogy
Románia eddig 820 ezer, az ország határait átlépő ukrajnai menekültnek segített,
és számos támogatást biztosít az országban maradó ukrajnaiaknak.
Megemlítette, hogy Románia kész részt venni a háború utáni újjáépítésben, de nem hagyta ki az ukrajnai román közösség ügyét sem: közölte, reméli, hogy Ukrajna – amely korábban súlyosan diszkriminatív oktatási és nyelvtörvénnyel korlátozta a kisebbségek jogait – teljes mértékben biztosítja majd a román közösség nemzeti identitáshoz – és természetesen az anyanyelv-használathoz – kapcsolódó jogait.
A találkozó után Zelenszkij megköszönte a támogatást, a látogatást pedig az ukrán néppel való szolidaritás fontos jeleként értékelte.
A kijevi román zarándoklatnak ezzel nincs vége: szerdán Marcel Ciolacu Florin Cîțuval, a szenátus elnökével együtt találkozik az ukrán parlament elnökével.
Korábban eleve arról volt szó, hogy csak ők ketten látogatnak Kijevbe Cîțu kezdeményezésére, de a jelek szerint az, hogy Cîțu helyét Ciucă vette át a Nemzeti Liberális Párt (PNL) élén, egy kicsit átírta a forgatókönyvet.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
