Van egy rossz hírünk: pont a kisnyugdíjasok nyernek a legkevesebbet a 40 százalékos nyugdíjemelésen

Bizonyára sok nyugdíjas örül az ellenzéki, de a parlamentben a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) által az önkormányzati választás előtt kierőszakolt nyugdíjemelésnek, amely nyomán a parlament megszavazta, hogy az időskori illetmény összegét 40 százalékkal kell emelni. Az egyértelműen szavazatvadászatról szóló kezdeményezésről maga a PSD is tudja, hogy nem, vagy csak óriási anyagi áldozatok árán valósítható meg, de a lényeg – a kampányfaktor mellett – épp az volt, hogy lehetetlen helyzetbe hozzák a kisebbségi liberális kormányt. A gond csak annyi, hogy ebből az emelésből éppen azok profitálnak majd a legkevesebbet, akik a legjobban rászorulnának: a kisnyugdíjasok. Mint ismert, a PSD uralta parlament még tavaly szavazta meg a 40 százalékos emelést, de a PSD-t a kormányzati pozícióból letaszító liberális kormány az államkassza állapotát megvizsgálva úgy döntött: egyelőre 14 százalékos emelés lehetséges, a további emelésekről meg majd az ország pénzügyi helyzetének függvényében döntenek. A PSD azonban most ismét elővette a módosítást, és másodszor is keresztülverte a parlamenten. Aminek bizonyára sokan tapsikolnak, csakhogy a helyzet az, hogy igazából azoknak kedvez, akiknek már amúgy is magasabb a nyugdíja.

Jelenleg 1,7 millió nyugdíjas – ami a nyugdíjasok 37 százaléka – kevesebb mint havi 1000 lejes nyugdíjat kap.

Ezek fele kevesebb mint havi 700 lejt kap. Ugyanakkor több mint kétmillió nyugdíjas kap havi 1000 és 2000 lej közötti illetményt, miközben 800 ezernek 2000 lej fölötti nyugdíjat kézbesítenek havonta. Az elemzések szerint a 40 százalékos emelés évi 45 ezer lejes pluszterhet ró a költségvetésre. Az állam évente 110 milliárd lejt költ a nyugdíjak kifizetésére, az a bruttó hazai termék 10 százaléka. És hogy ez a 45 milliárd hogyan oszlik majd meg?

Nos, egy 700 lejes nyugdíj esetén a 40 százalékos emelés 240 lejes többletet jelent, egy 1000 lejes illetmény esetében pedig legfeljebb 400 lejt.

Ha viszont valaki havi 4000 lejes nyugdíjat kap, akkor az emelés után 1600 lejjel több üti a markát havonta. Vagyis 1,7 millió nyugdíjas az évi 45 milliárd lejből csupán ötmilliárdot kap, azaz a nyugdíjasok 37 százaléka az összeg 12 százalékával kénytelen beérni. A 2000 lej fölötti nyugdíjjal rendelkezők viszont 24 milliárdot kapnak, vagyis a teljes összeg 53,6 százaléka az érintettek 17,3 százalékához vándorol.

A megoldás a szakemberek szerint az lenne, ha differenciáltan alkalmaznák az emelést,

tehát ha az alacsonyabb összegű nyugdíjakat nagyobb arányban emelnék, mint a magasakat. Már ha egyáltalán megléphető az emelés, hiszen az elemzők szerint a fedezet nélküli növelés súlyos gazdasági következményekkel járhat, növekedne az eladósodottság, rontaná az ország hitelképességét, csökkenne a lej árfolyama, nőnének a hitelkamatok, valamint az áfa is. Ja, arról nem is beszélve, hogy tovább nő a luxusnyugdíjasok száma.