// 2024. november 26., kedd // Virág
Kolozsvár

Tudta, mennyit keres egy kolozsvári programozó?

// HIRDETÉS

Sokat, és emiatt drágul az élet a városban.

A kolozsvári információ-technológiai iparágban hat-hétezer lej a nettó átlagfizetés, az ágazat pedig évről évre egyre több szakembert alkalmaz, ami jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Kolozsváron egyre drágább az élet – hangzott el a Meddig tartható fenn a kolozsvári IT-boom? címmel a Kolozsvári Magyar Napokon tartott beszélgetésen.

A beszélgetés résztvevői:

Égly János, ügyvezető igazgató, Accenture Industrial Software Solutions SA Románia,
László K. Judit, vállakozó, a HelloIT ügyvezetője,
Kelemen Zoltán, a Wolters Kluwer üzleti elemzője,
Csató Lehel, a BBTE Magyar Matematika és Informatika Intézetének egyetemi tanára,
és a közönség
Moderátor: Brem Walter, RMKT

A látványos fejlődést az is szemlélteti, hogy idén 8 százalékkal, 2016-ban pedig 7 százalékkal több informatikus szakemberre lesz szüksége az ágazatnak, 2004-ben pedig háromezer új alkalmazottat vettek fel a cégek Kolozsváron.

Égető szükség van tehát informatikusokra,

de Európában még nagyobb a munkaerőhiány: ott évente százezer új alkalmazottat vesznek fel, miközben 900 ezer állás betöltetlen.

Ez nyilván hatalmas vonzerőt jelent a kolozsvári informatikusoknak, nagyon sokan mennek Nyugatra dolgozni, átlagosan négyszer-ötször magasabb fizetésekért.

Kolozsváron két fő helyszíne van az informatikus-képzésnek: a műszaki egyetem és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem informatika szaka (ezen belül a magyar végzősök száma az évek során negyvenről százra emelkedett). A kezdet kezdetén ugye ötéves volt a képzés, később négy évesre csökkent, a Bolognai folyamattal aztán csak három év a rendelkezésre álló idő ahhoz, hogy a diákból informatikus szakember legyen. Ez persze túl kevés, a most végzettek kevésbé képzettek, mint korábban. Csakhogy az iparág annyira fejlődik, hogy a diákok gyakran diploma nélkül is könnyedén találnak munkát a kolozsvári földből gombamód kinövő irodaházakban. A cégek ugyanis – általában multinacionális társaságok helyi képviseletei, vagy Nyugatról áttelepített munkát (outsourcing) végeznek – azt nézik, ki mennyit tud és mennyire ért a területéhez, a diplomát kevésbé tekintik értékindikátornak.

A gyakorlati tudás pedig rettentő fontos, mivel

önmagában az informatika értéktelen:

ez egy olyan ágazat, amely a többi iparággal szoros szimbiózisban működik, azoknak a problémáit igyekszik megoldani. Ez a megközelítés azonban hosszabb távon kockázatos, hiszen egy jó képességű, de csak egy-egy szakterülettel foglalkozó (akár betanított) informatikus gyakran képtelen kitörni a szűk területről, átfogóan megérteni azt a problémát, aminek ő csak egy kis részével foglalkozik. Ami viszont jelentősen megnehezíti az ágazatot igazán előrevivő innovációt. Románia a EU szintjén nagyon hátul van az innováció tekintetében – ennek részben az az oka, hogy az outsourcing keretében a nyugati cégek csak részinformációkat adnak át az ittenieknek, csak annyit, amennyi a részfeladatuk elvégzéséhez feltétlenül szükséges.

Holott a fenntarthatóság kulcsa éppen az, hogy

a helyi IT-cégek kitörjenek az outsourcingból, ehhez pedig a legrövidebb út az innováció.

Jelentős előnyük viszont kolozsvári programozóknak, hogy például az amúgy kiváló kínai vagy indiai szakemberekhez képest érthetőbb az angol beszédük, hogy kisebbek a kulturális különbségek Kolozsvár és a Nyugat közöt, kisebb a földrajzi távolság is, és itt van a reptér, ami nagy mértékben megkönnyíti a személyes üzleti kapcsolattartást (hogy például valaki reggel elrepül a kontinens bármelyik részébe, az üzleti találkozó, tárgyalás után pedig este haza is repül).

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS