// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Tudja, mennyi egy román tehervonat átlagsebessége? Pfff, annál soookkal kevesebb! :))

// HIRDETÉS

Nem-nem, még annál is kevesebb. Tippeljen újra…

16–17 kilométer/óra.

Itt következik egy üres sor, hogy legyen ideje megemészteni.

Mindez természetesen a végtelenségig elhanyagolt pályák miatt van.

A legrosszabb szakaszokon egy tehervonat mindössze 6 kilométer/órával repeszt,

ami kábé azt jelenti, hogy egy rokkant lajhár hátszéllel megelőzi.

A problémákról Vasile Șeclăman, a romániai vasúti magánvállalkozások munkáltatói szervezetének (OPSFPR) elnöke beszélt egy konferencián, mi pedig csak pár érdekes (vagy inkább lehangoló) tényt ollózunk itt össze.

Például azt, hogy egy tehervonat kevesebb idő alatt érkezik meg Németországból a magyar határtól 17 kilométerre lévő Arad megyei Kürtösre (Curtici), mint amennyi alatt onnan jut el Konstancáig.

Mert például vannak olyan szerelvények, amik 3 nap alatt vánszorognak el Kürtösről Konstancáig.

A rendszerváltás óta Románia évente kevesebb mint 20 kilométernyi vasutat újított fel. EU-s forrásokból – bár lenne rá lehetőség – még kevesebbet, 2007–2010 között tízszer kevesebbet mint Lengyelország, négyszer kevesebbet, mint Magyarország, és még az alig kétmilliós Szlovéniánál is kevesebbet.

Miközben a CFR Marfă folyamatos zuhanórepülésben van (pedig nem is légitársaság),

lengyel párja, a PKP Cargo évente több mint egymilliárd dolláros forgalmat bonyolít le,

ezzel az EU második legnagyobb vasúttársasága, csak mert ott foglalkoztak az infrastruktúrával.

A Romániában gyárakat, üzemeket működtető vállalatoknak persze ez nagy veszteséget jelent, a Dacia és a Ford például évek óta panaszkodik a vasúti infrastruktúrára, és az autóik és alkatrészeik egy részét kénytelenek teherautókkal elszállítani, ami nyilván drágább.

Sőt, sok olyan rakományt, ami tehervonaton érkezik Belgiumból, Németországból vagy Szlovákiából Kürtösre, itt inkább átrakodnak teherautókra, és úgy viszik tovább, mert még így is gyorsabb.

A problémákat a borzalmas infrastruktúra vagy az operatív személyzet akut hiánya mellett természetesen a vasúti korrupció is tetézi.

Szóval a román vasút ugyanúgy működik, mint Románia, és fordítva. És ez azért nem kecsegtet semmi jóval.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS