// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Tudja, mennyi egy román tehervonat átlagsebessége? Pfff, annál soookkal kevesebb! :))

// HIRDETÉS

Nem-nem, még annál is kevesebb. Tippeljen újra…

16–17 kilométer/óra.

Itt következik egy üres sor, hogy legyen ideje megemészteni.

Mindez természetesen a végtelenségig elhanyagolt pályák miatt van.

A legrosszabb szakaszokon egy tehervonat mindössze 6 kilométer/órával repeszt,

ami kábé azt jelenti, hogy egy rokkant lajhár hátszéllel megelőzi.

A problémákról Vasile Șeclăman, a romániai vasúti magánvállalkozások munkáltatói szervezetének (OPSFPR) elnöke beszélt egy konferencián, mi pedig csak pár érdekes (vagy inkább lehangoló) tényt ollózunk itt össze.

Például azt, hogy egy tehervonat kevesebb idő alatt érkezik meg Németországból a magyar határtól 17 kilométerre lévő Arad megyei Kürtösre (Curtici), mint amennyi alatt onnan jut el Konstancáig.

Mert például vannak olyan szerelvények, amik 3 nap alatt vánszorognak el Kürtösről Konstancáig.

A rendszerváltás óta Románia évente kevesebb mint 20 kilométernyi vasutat újított fel. EU-s forrásokból – bár lenne rá lehetőség – még kevesebbet, 2007–2010 között tízszer kevesebbet mint Lengyelország, négyszer kevesebbet, mint Magyarország, és még az alig kétmilliós Szlovéniánál is kevesebbet.

Miközben a CFR Marfă folyamatos zuhanórepülésben van (pedig nem is légitársaság),

lengyel párja, a PKP Cargo évente több mint egymilliárd dolláros forgalmat bonyolít le,

ezzel az EU második legnagyobb vasúttársasága, csak mert ott foglalkoztak az infrastruktúrával.

A Romániában gyárakat, üzemeket működtető vállalatoknak persze ez nagy veszteséget jelent, a Dacia és a Ford például évek óta panaszkodik a vasúti infrastruktúrára, és az autóik és alkatrészeik egy részét kénytelenek teherautókkal elszállítani, ami nyilván drágább.

Sőt, sok olyan rakományt, ami tehervonaton érkezik Belgiumból, Németországból vagy Szlovákiából Kürtösre, itt inkább átrakodnak teherautókra, és úgy viszik tovább, mert még így is gyorsabb.

A problémákat a borzalmas infrastruktúra vagy az operatív személyzet akut hiánya mellett természetesen a vasúti korrupció is tetézi.

Szóval a román vasút ugyanúgy működik, mint Románia, és fordítva. És ez azért nem kecsegtet semmi jóval.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS