// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Tudja, ki alkotta meg a világ első sztereoszkopikus épületvetítését?

// HIRDETÉS

Ez az ember. Erdélyi. És világsztár. Közben meg iszonyatosan szerény.

Kezdjük messzebbről. Péntek este tíz óra körül, a Hunyadi László operaelőadás után egészen rendkívüli élményben lesz része a magyarnapozó közönségnek. (A hétszázát, biza!) Egy háromdimenziós épületvetítésről van szó.

És akkor nézzük közelebbről. Kedden délután egy nagyon szerény fiatalemberrel találkozhatott bárki, aki betévedt a KMN olimpiai udvarának előadótermébe. A neve: Bordos László Zsolt. (Művészneve: Bordos.ArtWorks.) A brassói születésű alkotó gyerekkorától kezdve imádta a festészetet. Aki meglátogatja honlapját, megtekintheti az alkotásait IS. Aztán felvételizett a budapesti képzőművészeti egyetem festészeti szakára. Fel is vették, ám épp ott történt, hogy a fiatalember kiábrándult a festészetből és beleszeretett a 3D animációba. Ám itt ne a hollywoodi rajzfilmekre gondoljunk. Bordos fejében az munkált, hogyan lehetne a 3D technológiákat képzőművészeti kifejezőeszközként használni. Az épületvetítők első generációjához tartozó alkotóként 2002-ben kezdte el kivetíteni alkotásait.

És itt álljunk meg egy pillanatra. Mi is az az épületvetítés? Természetesen van neki tudományos meghatározása, de inkább beszéljenek a képek. Ezt jelenti:

Bordos.ArtWorks: Genf, 2013

 

Vagy ezt:

Bordos.ArtWorks: Mexico City, 2015

 

És ezekkel a csodákkal Bordos berobbant a nemzetközi porondra. Hatalmas szakmai karriert futott be világszerte panoráma-vetítéseivel. Los Angelestől New York-ig, Dubajtól Párizsig, Genftől Kölnig, Shanghaitól Moszkváig, Budapestig, Temesvárig, Marosvásárhelyig… és most Kolozsvárig. Az épületvetítéseken kívül Bordos színházi és operaelőadások vetített hátterét is nagy szakértelemmel alkotja meg, és, amint mondja, szoros szálakkal kötődik ehhez az alműfajhoz.

Övé volt a világ első sztereoszkopikus épületvetítése, amelyet Genfben láthatott a világ. Ugyancsak az ő nevéhez köthető Európa első állandó kültéri épületvetítése, a lökösházi Bréda-kastély falain.

Egy szó, mint száz: igazi szupersztárral találkozhatott a közönség. Aki kedvesen és szerényen mesélt saját életútjáról, no meg a vetített kép történetéről. A következtetés: péntek este igazi csodá vár mindazokra, akik kijönnek Kolozsvár Főterére. Olyan, mint ez:

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS