// 2024. november 24., vasárnap // Emma
Oltakozási láztalanság

Továbbra sincs tervben a vakcinák kötelezővé tétele, de az oltáskampányon sürgősen változtatni akarnak

// HIRDETÉS

Valeriu Gheorghiță, a kampány koordinátora szerint a fokozottan veszélyeztetettekre és a gyerekekre kellene fókuszálni a következő szakaszban. Szombaton is túllépte a 30 ezret az új esetek száma.

Románia továbbra sem fontolgatja a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételét, az viszont egyértelművé vált, hogy az oltáskampány stratégiáján változtatni kell a közeljövőben – ezt Valeriu Gheorghiță nyilatkozta pénteken, a Digi24 hírtévé meghívottjaként.

A kampány koordinátora szerint ezentúl főleg

a legyengült immunrendszerű, krónikus betegségekben szenvedők és a gyerekek beoltására fektetnék a hangsúlyt.

Gheorghiță arra is felhívta a figyelmet, hogy a járvány ötödik hullámában a koronavírus-fertőzésnek tulajdonítható elhalálozási ráta háromszor nagyobb az uniós átlagnál, de az is elgondolkodtató, hogy 60 fertőzöttből egy kórházi kezelésre szorul, míg az európai átlag 100/1.

Ennek egyetlen magyarázata van az orvos szerint:

Romániában az átoltottsági arány továbbra is alacsony,

főleg a legyengült immunrendszerű, krónikus betegek körében. A múlt heti összesítésből is kiderül egyébként, hogy a fertőzött elhunytak 85 százaléka nem volt beoltva, 93 százalékuk más betegségekkel is küzdött.

A szombati helyzetjelentés sem rózsás: 30 168 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak – szóval negyedik napja lépjük át folyamatosan a harmincezres küszöböt –, ugyanakkor 75 újabb halálesetet is összeírtak, ebből hármat korábbról adtak hozzá.

Az oltáskampány közben csak araszolgat, az elmúlt három napban 3-4000 személy adatta be az első adag vakcinát naponta. A jelenlegi állás szerint

  • 8 064 072 kapott legalább egy oltást (41%),
  • 7 969 421-en túl vannak két oltáson,
  • 2 358 160-an kaptak emlékeztetőt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS