Nemzetbiztonsági kockázatot jelent az oltásokkal kapcsolatos dezinformáció – hírek vasárnap

Sokkos állapotban, kimerülten találtak rá a mentősök egy 24 éves fiatalemberre, akit motorozás közben támadt meg a medve. Pénteken este Beszterce-Naszód megyében a Kisrebra (Rebrișoara) és Hordó (Coșbuc) települések közötti erdős területen kezdte el üldözni a medve a férfit.

A csendőrség közleménye szerint a fiatal motorral közlekedett a környéken, majd szünetet tartott. Ekkor látta meg a medvét, amely elől holmijait és motorját hátrahagyva menekült el, de szerencsére sikerült értesítenie a segélyhívó számon a csendőrséget, akik a pánikba esett fiatalemberrel sikeresen tudták tartani végig a kapcsolatot.

A mentés nehéz körülmények között zajlott, nehéz terepen és rossz látási viszonyok között. Szerencsére a férfinak nem voltak fizikai sérülései, de a pánik miatt sokkos állapotba került és fizikailag ki volt merülve. A csendőrség segítségével átvette egy mentőcsapat és kórházba szállította.

Kilenc napja számolt be a Krónika arról, hogy Észak-Erdélyben is egyre gyakrabban jelennek meg medvék a lakott területeken, ott legutóbb az ortodox húsvét idején hívta fel Borgóprund község polgármestere a lakókat, hogy nagy zajt csapva induljanak útnak templomba, hogy elriasszák az utcákon egyre gyakrabban felbukkanó nagyvadakat.

A PNL két képviselője, Gigel Știrbu és Alexadru Muraru benyújtottak egy törvényjavaslatot a szenátushoz, amely szerint május 10-ét Románia nemzeti függetlenségének napjává nyilvánítanák, ez pedig munkaszüneti nap is lenne egyben. Ha a törvényjavaslatot elfogadják, akkor a romániaiak évente 18 törvényes munkaszüneti nappal rendelkeznének, nem pedig 17-tel, mint jelenleg.

A Munka Törvénykönyve szerint jelen pillanatban a román állampolgároknak 17 munkaszüneti nap jár: január elseje és másodika, január 6. (Vízkereszt), január 7. (Keresztelő Szent János napja), január 24. (a Román Fejedelemségek egyesülésének napja), Nagypéntek, húsvét első- és másodnapja, május elseje, június elseje (gyereknap), pünkösd első és második napja, Szűz Mária mennybemenetele, november 30. (Szent András napja, Románia védőszentje), december elseje (Románia fő nemzeti ünnepe), illetve karácsony első és második napja.

A kilátásba helyezett május 10-i szabadnapot a következőképp indokolták meg a képviselők:

Hozzátették, hogy ez a nap többszörös jelentőségű és történelmi mérföldkőnek számít. Az ügyben a döntéshozó szerv a Képviselőház.

A Bukarest-Ilfov Családorvosok Szövetségének elnöke, Dr. Sandra Alexiu felhívást tett közzé arról, hogy milyen következményei vannak az oltások elutasításának, elítélve a közegészségre káros hatással lévő tömeges félreinformálást. Alexiu szerint a félreinformálás mértéke nemzetbiztonsági kockázatú.

Az orvos szerint a közvélemény figyelmen kívül hagyja az oltásokkal megelőzhető betegségek által okozott súlyos eseteket. Mint kiemelte, az orvosok látják a súlyos szenvedéseket, amelyeket olyan betegségek okoznak, amik ellen létezik oltás – például gyerekeket, akiknél bárányhimlő után staphylococcus-szuperfertőzés vagy agyvelőgyulladás (encephalitis) alakult ki, vagy légzési elégtelenséget, tönkrement tüdőket influenza, RSV-fertőzés, szamárköhögés után.

Hangsúlyozta, hogy vannak olyan dolgok is, amelyek nem látszanak, és olyan szövődmények, amelyek sokkal később jelentkeznek, például olyan esetekben, amikor egy csecsemő átesik egy látszólag enyhe fertőzésen, pár napos lázzal és kiütésekkel. A kanyarót banális gyermekbetegségként nevezni felelőtlenség, és sajnos emiatt a szülők bátran buzdítják egymást az oltásoknak való ellenállásra.

Alexiu szerint ennek az az oka, hogy az emberek nem látják ezeket az eseteket, mivel nem beszélnek róluk. Összetört szülők vannak, akik nem tudják tudatosan továbbadni ezeket a tapasztalatokat másoknak, és ott vannak a bizonytalan szülők zárt csoportjai, akik eltorzítják az igazságot vagy nyíltan hazudnak – például azzal, hogy a meningococcus által okozott agyhártyagyulladás utóhatásaiért az oltás felelős, ezzel megijesztve az embereket, hogy híveket szerezzenek.

Saját praxisában látja, hogy az általa kezelt, körülbelül egyéves gyerekeknek a felének nem adták be kanyaró-mumpsz-rózsahimlő kombinált oltást, és a szülők kerülik a védőoltásokkal kapcsolatos beszélgetéseket – inkább magánrendelőket vagy ügyeleti rendelőket keresnek fel, ahol nem kérdeznek rá a gyerekek oltási rendjére.

A G4Media még februárban hívta fel a figyelmet a beoltottsági arányok aggasztó állapotára: a kanyaró-mumpsz-rózsahimlő elleni beoltottság aránya 47%-ra csökkent, a háromdózisos hepatitisz-B-é 55 százalékos, a DTPa, vagyis a tetanusz, a diftéria és szamárköhögés elleni háromdózisú szintén 55 százalékon áll, ugyanekkora a gyermekbénulás ellen is, a pneumococcus baktérium elleni beoltottsági arány pedig 54 százalékos.