// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
közszolgálati televízió

Törvényen kívüli lesz a közmédia?

// HIRDETÉS

A kormányfő szerint igen, mivel ma a parlament eltörölte a tévé- és rádióilletéket. A köztévé nagyon nem örül.

Sürgősen tisztázni kell a közszolgálati tévé jogállását, miután a képviselőház ma egyhangúlag eltörölte a tévé- és rádióilletéket – áll a köztévé mai állásfoglalásában. Annak ellenére sürgeti ezt Irina Radu elnök-vezérigazgató, hogy állásfoglalásában kihangsúlyozta, a finanszírozási forrás megváltozása nem kellene módosítsa sem a TVR jogállását, sem szerkesztői függetlenségét.

 

Radu hangsúlyozta, a romániai tévé- és rádióilleték (háztartásonként 4, illetve 2 lej havonta) a legalacsonyabb Európában, mégis ez jelenti a köztévé fő bevételi forrását. A központi költségvetésből kapott összeg 90 százalékát ugyanis annak az állami cégnek fizetik ki, amelyik biztosítja a köztévé műsorainak földi sugárzását. Reklámbevételei pedig jóval alacsonyabbak a kereskedelmi tévékénél a törvényi szabályozás miatt is, miszerint a köztévé műsorait nem szabad reklámblokkokkal megszakítani, és óránként 12 perc helyett legfeljebb csak 8 percnyi hirdetést sugározhat.

 

A köztelevízió és -rádió függetlensége finanszírozásuk módján is áll vagy bukik,

és a tévé- és rádióilleték eltörlése ebből a szempontból gyakorlatilag törvényen kívül helyezte a két intézményt – nyilatkozta kedden Dacian Cioloş kormányfő. 

 

„Jelenleg gyakorlatilag egyfajta törvényen kívüli állapot áll fenn, tudomásom szerint ugyanis – különböző okok miatt – egy köztelevíziót nem lehet 100%-ban az állami költségvetésből finanszírozni. A köztelevízió függetlenségét finanszírozási forrása is meghatározza. Örülnék, ha azok, akik meghozták ezt a döntést, elmondanák, milyen elképzeléseik vannak ennek kapcsán a jövőre nézve” – nyilatkozta a miniszterelnök.

 

Anca Dragu pénzügyminiszter szerint a törvény nem jelöli meg azokat a forrásokat, ahonnan pótolni lehetne az illetékek eltörléséből származó, 1,6 milliárd lejre becsült költségvetési űrt, ezért a kormány azt fontolgatja, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt.

 

A miniszter szerint a rádió- ás tévéilleték önmagában 600 millió lejes kiesést jelent. 

 

„Törvény tiltja, hogy a közmédia bizonyos kiadásait a kormány fedezze. (...) Tehát egyszerűen törvénytelen lenne a két intézmény minden kiadását finanszírozni” – jelentette ki a pénzügyminiszter. 

 

Kormánypárttól kell majd pénzt kuncsorogni?

Elítéli az illetékek eltörlését a közrádió szakszervezete és az ActiveWatch sajtófigyelő ügynökség, illetve a vele együttműködő újságírószervezetek mai közleménye is. Úgy vélik, ha a közszolgálati médiumok teljesen az állami költségvetéstől függnek majd, ez még inkább kiszolgáltatja őket a költségvetést kidolgozó és elfogadtató mindenkori kormánynak, kormánypártnak.

 

Az aláíró sajtószervezetek 15 éve kérik, hogy változtassák meg a közmédiumok működését szabályozó törvényt, vezetőségük megválasztásának és leváltásának módját, mert már ez is túlzottan függővé teszi a közszolgálati adókat a politikumtól. Állnak elébe egy erről szóló közvitának, és nehezményezik, hogy ma a honatyák úgy szavaztak a közmédia finanszírozásáról, hogy azt nem előzte meg széleskörű vita, és nem is dolgozták ki az alternatív finanszírozás mechanizmusait.

 

Arra kérik Klaus Iohannis államfőt, hogy ne hirdesse ki az illetéket eltörlő törvényt, és éljen abbéli jogával, hogy minél több szereplőt bevonó vitát kezdeményezzen a közmédia szerepéről és finanszírozási módjáról.

 

Ugyanezt kéri a FAIR-MediaSind nevű, sajtómunkásokat tömörítő szakszervezet is, amely szerint a rádió- és tévéilleték eltörlése nem más, mint támadás a demokrácia egyik alappillére, a szabad véleménynyilvánítás ellen. „Tulajdonképpen az illeték eltörlésével politikai ellenőrzés alá vonják a köztévét és -rádiót. Ez a törvény gyakorlatilag a kommunizmus állapotait hozza vissza Romániába, amikor a teljes sajtó a párt ellenőrzése alatt állt” – fogalmaz a MediaSind közleménye. 

 

Nem ér a nevem

Annak ellenére, hogy a képviselőház ma egyhangúlag szavazta meg a 102 illeték eltörlését, a voks után a liberális Andreea Paul egyből bírálni kezdte, szerinte a tévé- és rádiólleték eltörlésének célja politikai ellenőrzés alá vonni a közmédiát. 

 

Ezt hazugságnak és manipulációnak nevezte a PSD elnöke, az eltörlést kezdeményező Liviu Dragnea.

 

„A köztévé és rádió költségvetésének egy részét, ha nem tévedek, körülbelül 48%-át jelenleg is az állami büdzséből biztosítják. Ez azt jelenti, hogy ez a két intézmény jelen pillanatban is az állami költségvetéstől függ, amelyet a parlament hagy jóvá. (...) Ezentúl nagyobb összeget kapnak az államtól. A politikai ellenőrzés nem ezen múlik, hanem a vezetőség kijelölésének módjától függ. Én már egy éve mondom, hogy változtatni kell ezen az eljáráson, és remélem, jövőre sikerülni fog. A megoldás egyszerű: a parlament által megszavazott tanácsot nem kell felruházni végrehajtói jogkörrel. A testületnek csak az kellene legyen a feladata, hogy megszervezze a versenyvizsgát egy nagyon jó, politikailag független menedzser kiválasztására” – mondta Dragnea.

 

A közmédia dolgozóinak egy része a napokban tüntetett az illeték eltörlése ellen. Az ellenzők szerint ha elesik ettől a bevételtől, a közmédia kiszolgáltatottá válik a kormánnyal szemben. Az illetékek eltörlését korábban az RMDSZ is ellenezte.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Félholtra vert egy férfit két rendőr, bűnvádi eljárás indult ellenük
Krónika

Félholtra vert egy férfit két rendőr, bűnvádi eljárás indult ellenük

Azzal vádolnak két rendőrt, hogy egy aradi étteremben bántalmaztak egy férfit, és összetörték a telefonját. A verekedős rendőrök ellen bűnvádi eljárást indított az ügyészség.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság
Krónika

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság döntése értelmében egy köztisztviselő nyugdíjazásáról kiállított határozat a munkaviszony megszűnését jelenti akkor is, ha az illető köztisztviselő kérelmezte a nyugdíj kifizetésének felfüggesztését.

Jogerősen pert veszített a Hargita megyei tanács
Székelyhon

Jogerősen pert veszített a Hargita megyei tanács

A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék helybenhagyta a Bukaresti Ítélőtábla döntését, elutasítva a Hargita megyei önkormányzat fellebbezését, hogy érvénytelenítsék a korondi hulladékátrakó építőjének követeléseit. Így a megyei tanácsnak fizetnie kell.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS