Teljesülhet Petre Daea álma: szorul a hurok a kárókatonák nyaka körül
A szenátus elfogadta a kormoránok gyérítő vadászatát engedélyező törvénymódosítást.
A szenátus hétfőn elfogadta azt a törvénymódosítást, amely engedélyezi a kormoránok gyérítő vadászatát, egészen addig, amíg a madarak száma az „elfogatható” szintre csökken.
Ugye emlékeznek még Petre Daea volt mezőgazdasági miniszterre, aki annyira utálta a kormoránokat, hogy ruhástól ment volna be utánuk a vízbe, és puszta kézzel fojtotta volna meg őket? Nos ő egy kicsit túlzott, amikor azt állította, hogy Romániában 100 ezer
">nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) él, hiszen a valóságban ennek csak egy tizede, de tény, hogy a vadon élő madarak általános védelmét biztosító, és vadászatukat tiltó EU-s törvények miatt a nagytestű, kizárólag hallal táplálkozó madár jelentős mértékben elszaporodott az egész kontinensen, és számottevő mértékben károsítják a halgazdálkodást.
A törvénymódosítást természetesen Daea pártja, a PSD dolgozta ki (egy PMP-s és egy LADE-s képviselővel karöltve), és ennek indoklásában az szerepel, hogy Románia évente 80 ezer tonna halat importál, a haltermelés körülbelül 12 ezer tonna, miközben a kormoránok évente 20 ezres kárt okoznak a hazai halgazdálkodásban.
Én azért beleírnám abba a tervezetbe, hogy a kárókatonákat csak Petre Daea ölheti meg puszta kézzel. Így neki is lenne dolga, miután repült a minisztérium éléről, meg mi is jól szórakoznánk.
A tervezetet még a képviselőháznak is el kell fogadnia ahhoz, hogy életbe lépjen.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
