// 2026. június 12., péntek // Villo

Tabuk, melyekről suttogni kellett – szex és a drogok a rendszerváltás előtt

// HIRDETÉS

Nem beszélünk róluk, tehát nem léteznek – nagyjából így viszonyultak az átkosban a kényes témákhoz. Egy rendhagyó kolozsvári előadáson a szocializmus prűd világába nyertünk betekintést.

Az 1989-es forradalom harmincéves évfordulójára szervezett pénteki, kolozsvári konferencia nem a magamfajta, a rendszerváltás előtti időkről élénk emlékekkel rendelkező negyven pluszosokat szólította meg, annál fontosabb célt tűzött ki: az azóta felnőtt nemzedék számára próbálta bemutatni pár tematikus előadás keretében a történelmi fordulat hatásait, annak meghatározó tényezőit.

Fotó: MIK/Facebook

Ezért is döntöttem úgy, hogy a Gyere le a blokk elé! című, frappánsan felcímkézett előadás-sorozatot nem az egyetemisták közt, a széksorokban ülve fogom követni, hanem az „oldalpáholyból”.

Kíváncsi voltam, hogy a ClujHub konferenciatermében összegyűlt, mintegy 100-120 fiatal hogyan reagál a múltidézésre, az előadók fekete-fehér történeteire a szocializmus éveiből.

Szó sem volt rendhagyó történelemórákról, a felszólalók inkább arra törekedtek, hogy felvillantsanak egy-egy hiteles képet a letűnt korról,

melyet a hallgatók leckékből, vagy legjobb esetben családi beszélgetésekből ismernek. A Magyar Ifjúsági Központ rendezvényéhez hasonló kezdeményezésekre talán épp ezért van szükség: ilyen alkalmakkor derül ki mi az, ami elválasztja, és mi az, ami összeköti a rendszerváltó nemzedéket a rendszerváltás utániakkal.

      Az előcsarnokban interaktív kiállítást rendeztek be, korabeli fotókkal.

Az útravalót Tóth Eszter Zsófia csomagolta be a legjobban, aki Szex és drog a szocialista időszakban címmel tartott előadást. A budapesti történész, társadalomkutató szerint a szocializmus időszakára kétféleképpen tudnak visszatekinteni az Y és Z generáció képviselői: fontos, hogy a szüleik nyertesei vagy vesztesei voltak a rendszerváltás előtti időszaknak. Míg

a nosztalgiázók a nyugalmat, a biztonságérzetet és a kiszámíthatóságot emlegetik és ma épp ezeket hiányolják,

a diktatúra áldozatai nehezen gyógyuló sebeket hordoznak. Az előadó kiemelte, azért is fontos személyes beszélgetéseket folytatni a családtagokkal a rendszerváltás előtti időszakról, hogy ne „öröklődjenek” a felhalmozott frusztrációk, hogy transzgenerációs traumaként ne cipeljük magunkkal a letűnt rendszer bűneit, hogy döntsünk tabukat.

Ilyen tabunak számított a szocializmusban a szexualitás is, melyről a kommunisták – bármilyen furán hangzik – a katolikus erkölcs szerint gondolkodtak: házasság előtti szexről szó sem lehet (főleg a nők esetében), a hűtlenség pedig hétpecsétes bűnnek számított. Szexuális nevelésről „természetesen” szó sem volt, családi körben – főleg vidéken – fel sem merülhetett a téma, abszolút tabuként kezelték.

  Tóth Eszter Zsófia Szex és szocializmus címmel könyvet is írt a témáról.

A '80-as években simán fel lehetett nőni úgy, hogy a szexualitás szóba sem került.

Az Ifjúsági Magazin megkerülhetetlen fontosságú volt az akkori fiatalok számára, melynek volt partnerkereső rovata, s melyben olykor lehetett olvasni a szüzesség elvesztéséről (!) is. A magazin szerkesztői ismerkedő klubesteket is szerveztek és időről időre leközöltek párkapcsolati sikertörténeteket is.

Pornó viszont nem létezett, maximum egy-két explicit tartalmú, külföldről becsempészett magazin járt kézről kézre, igazi kincsnek számított. Magyarországra például csak 1988 után lehetett behozni pornográf tartalmú videokazettát. „A rendszerváltás előttiek biztosan emlékeznek arra, amikor

szerveztek olyan házibulikat, melyek alkalmával egy adott ponton előkerült apuci elrejtett pornókazettája vagy folyóirata.

Ezeket együtt tekintettük meg, az ilyesmi közösségi élménynek számított. Aztán jöhetett a lassúzás, bekerült a magnóba a Forever Young és a Házibuli című francia filmből ellesett mozdulatsort imitálva összekapaszkodtunk, és előfordult, hogy kikacsintottunk egy másik kiszemeltnek.”

Magyarországon egyébként az első szépségversenyt 1985-ben szervezték, amely aztán egy egész országot megrázó tragédiába torkollt. Talán ismerős az olvasóknak az akkori győztes,

" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> Molnár Csilla története, aki játékból nevezett be a versenyre, amit meg is nyert, de nem tudhatta előre, hogy a szépségiparból és belőle hasznot húzni kívánók annyira megkeserítik az életét, hogy összeomlik, és kilenc hónappal a megkoronázása után, 17 évesen öngyilkos lesz. Az ügy hatalmas nyilvánosságot kapott, mint ahogy az is, hogy a lánynak kapcsolata volt egy nála 20 évvel idősebb férfival, ami abszolút szabálytalannak számított.

Hasonló tabunak számított a kábítószer-fogyasztás is a szocializmus ideje alatt, beszélni sem lehetett róla, az újságok egészen 1986-ig nem is cikkezhettek a témáról.

„Nagyjából úgy gondolkodtak a témáról, hogy a szocialista embernek nincs szüksége bódítószerre, hiszen az alkohol kéznél van.

Így lettünk az egymillió alkoholista országa. De persze a '80-as évek szürkesége, az ólomidő, a kilátástalanság sokakat rávett arra, hogy droghoz nyúljanak”, mondja Tóth Eszter Zsófia, aki könyvet is írt a kábítószer-fogyasztás és a diktatúra kérdésköréről.

És vajon mi lehetett az első drog? Naná, hogy a gyógyszer. A legnépszerűbb a Parkán volt, amelyet eredetileg a Parkinson-kórosok kezelésére alkalmazták, ezt altatókkal vagy alkohollal kombinálták.

Jellemző volt, hogy a fiatalok hamisított recepttel kiváltott gyógyszereket szedtek,

így jutottak Parkánhoz, majd az eredetileg fogyasztószerként forgalmazott Gracidinhez. A '80-as évek végén a mákteázás is népszerűvé vált, hiszen a kellékeket egy sima virágboltból is be lehetett szerezni, ez az éra egészen a '90-es évek elejéig, a heroin és kokain „beáramlásáig” tartott.

Fontos tudni, hogy a kábítószer-használatot a szocialista időszakban

rendőrségi kérdésként kezelték, deviáns jelenségnek számított,

így nagyon hosszú ideig elmaradt a megelőzést-gyógyítást-rehabilitációt szolgáló intézményrendszer kialakítása. A drogozást – a szexualitáshoz hasonlóan – a nyugati filmek, a hippikolóniák, a szocialista rend erkölcseihez nem alkalmazkodó társadalmi csoportok sajátosságának tartották.

„Nem kell beszélni róla, tehát nem létezik, gyártsunk tabut ebből is

– nagyjából ez volt a hozzáállás. Pedig legtöbb esetben épp a velünk élő problémák kibeszélésének a hiánya, az elfojtás vezet el a legrövidebb úton a függőségekig” – summázott előadása végén Tóth Eszter Zsófia.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

Magyar kötődés nélkül jutottak állampolgársághoz külföldiek százai?
Krónika

Magyar kötődés nélkül jutottak állampolgársághoz külföldiek százai?

Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo
Főtér

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén
Székelyhon

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén

Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.

Bejelentették az első tusványosi fellépőket
Krónika

Bejelentették az első tusványosi fellépőket

Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.

Tucatnyi román állampolgár kéri a konzuli segítséget utazási okmányok kiállításához
Székelyhon

Tucatnyi román állampolgár kéri a konzuli segítséget utazási okmányok kiállításához

Eddig huszonegy Észak-Írországban élő ember kért konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS