// 2026. november 5., csütörtök // Imre

Tabuk, melyekről suttogni kellett – szex és a drogok a rendszerváltás előtt

// HIRDETÉS

Nem beszélünk róluk, tehát nem léteznek – nagyjából így viszonyultak az átkosban a kényes témákhoz. Egy rendhagyó kolozsvári előadáson a szocializmus prűd világába nyertünk betekintést.

Az 1989-es forradalom harmincéves évfordulójára szervezett pénteki, kolozsvári konferencia nem a magamfajta, a rendszerváltás előtti időkről élénk emlékekkel rendelkező negyven pluszosokat szólította meg, annál fontosabb célt tűzött ki: az azóta felnőtt nemzedék számára próbálta bemutatni pár tematikus előadás keretében a történelmi fordulat hatásait, annak meghatározó tényezőit.

Fotó: MIK/Facebook

Ezért is döntöttem úgy, hogy a Gyere le a blokk elé! című, frappánsan felcímkézett előadás-sorozatot nem az egyetemisták közt, a széksorokban ülve fogom követni, hanem az „oldalpáholyból”.

Kíváncsi voltam, hogy a ClujHub konferenciatermében összegyűlt, mintegy 100-120 fiatal hogyan reagál a múltidézésre, az előadók fekete-fehér történeteire a szocializmus éveiből.

Szó sem volt rendhagyó történelemórákról, a felszólalók inkább arra törekedtek, hogy felvillantsanak egy-egy hiteles képet a letűnt korról,

melyet a hallgatók leckékből, vagy legjobb esetben családi beszélgetésekből ismernek. A Magyar Ifjúsági Központ rendezvényéhez hasonló kezdeményezésekre talán épp ezért van szükség: ilyen alkalmakkor derül ki mi az, ami elválasztja, és mi az, ami összeköti a rendszerváltó nemzedéket a rendszerváltás utániakkal.

      Az előcsarnokban interaktív kiállítást rendeztek be, korabeli fotókkal.

Az útravalót Tóth Eszter Zsófia csomagolta be a legjobban, aki Szex és drog a szocialista időszakban címmel tartott előadást. A budapesti történész, társadalomkutató szerint a szocializmus időszakára kétféleképpen tudnak visszatekinteni az Y és Z generáció képviselői: fontos, hogy a szüleik nyertesei vagy vesztesei voltak a rendszerváltás előtti időszaknak. Míg

a nosztalgiázók a nyugalmat, a biztonságérzetet és a kiszámíthatóságot emlegetik és ma épp ezeket hiányolják,

a diktatúra áldozatai nehezen gyógyuló sebeket hordoznak. Az előadó kiemelte, azért is fontos személyes beszélgetéseket folytatni a családtagokkal a rendszerváltás előtti időszakról, hogy ne „öröklődjenek” a felhalmozott frusztrációk, hogy transzgenerációs traumaként ne cipeljük magunkkal a letűnt rendszer bűneit, hogy döntsünk tabukat.

Ilyen tabunak számított a szocializmusban a szexualitás is, melyről a kommunisták – bármilyen furán hangzik – a katolikus erkölcs szerint gondolkodtak: házasság előtti szexről szó sem lehet (főleg a nők esetében), a hűtlenség pedig hétpecsétes bűnnek számított. Szexuális nevelésről „természetesen” szó sem volt, családi körben – főleg vidéken – fel sem merülhetett a téma, abszolút tabuként kezelték.

  Tóth Eszter Zsófia Szex és szocializmus címmel könyvet is írt a témáról.

A '80-as években simán fel lehetett nőni úgy, hogy a szexualitás szóba sem került.

Az Ifjúsági Magazin megkerülhetetlen fontosságú volt az akkori fiatalok számára, melynek volt partnerkereső rovata, s melyben olykor lehetett olvasni a szüzesség elvesztéséről (!) is. A magazin szerkesztői ismerkedő klubesteket is szerveztek és időről időre leközöltek párkapcsolati sikertörténeteket is.

Pornó viszont nem létezett, maximum egy-két explicit tartalmú, külföldről becsempészett magazin járt kézről kézre, igazi kincsnek számított. Magyarországra például csak 1988 után lehetett behozni pornográf tartalmú videokazettát. „A rendszerváltás előttiek biztosan emlékeznek arra, amikor

szerveztek olyan házibulikat, melyek alkalmával egy adott ponton előkerült apuci elrejtett pornókazettája vagy folyóirata.

Ezeket együtt tekintettük meg, az ilyesmi közösségi élménynek számított. Aztán jöhetett a lassúzás, bekerült a magnóba a Forever Young és a Házibuli című francia filmből ellesett mozdulatsort imitálva összekapaszkodtunk, és előfordult, hogy kikacsintottunk egy másik kiszemeltnek.”

Magyarországon egyébként az első szépségversenyt 1985-ben szervezték, amely aztán egy egész országot megrázó tragédiába torkollt. Talán ismerős az olvasóknak az akkori győztes,

" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> Molnár Csilla története, aki játékból nevezett be a versenyre, amit meg is nyert, de nem tudhatta előre, hogy a szépségiparból és belőle hasznot húzni kívánók annyira megkeserítik az életét, hogy összeomlik, és kilenc hónappal a megkoronázása után, 17 évesen öngyilkos lesz. Az ügy hatalmas nyilvánosságot kapott, mint ahogy az is, hogy a lánynak kapcsolata volt egy nála 20 évvel idősebb férfival, ami abszolút szabálytalannak számított.

Hasonló tabunak számított a kábítószer-fogyasztás is a szocializmus ideje alatt, beszélni sem lehetett róla, az újságok egészen 1986-ig nem is cikkezhettek a témáról.

„Nagyjából úgy gondolkodtak a témáról, hogy a szocialista embernek nincs szüksége bódítószerre, hiszen az alkohol kéznél van.

Így lettünk az egymillió alkoholista országa. De persze a '80-as évek szürkesége, az ólomidő, a kilátástalanság sokakat rávett arra, hogy droghoz nyúljanak”, mondja Tóth Eszter Zsófia, aki könyvet is írt a kábítószer-fogyasztás és a diktatúra kérdésköréről.

És vajon mi lehetett az első drog? Naná, hogy a gyógyszer. A legnépszerűbb a Parkán volt, amelyet eredetileg a Parkinson-kórosok kezelésére alkalmazták, ezt altatókkal vagy alkohollal kombinálták.

Jellemző volt, hogy a fiatalok hamisított recepttel kiváltott gyógyszereket szedtek,

így jutottak Parkánhoz, majd az eredetileg fogyasztószerként forgalmazott Gracidinhez. A '80-as évek végén a mákteázás is népszerűvé vált, hiszen a kellékeket egy sima virágboltból is be lehetett szerezni, ez az éra egészen a '90-es évek elejéig, a heroin és kokain „beáramlásáig” tartott.

Fontos tudni, hogy a kábítószer-használatot a szocialista időszakban

rendőrségi kérdésként kezelték, deviáns jelenségnek számított,

így nagyon hosszú ideig elmaradt a megelőzést-gyógyítást-rehabilitációt szolgáló intézményrendszer kialakítása. A drogozást – a szexualitáshoz hasonlóan – a nyugati filmek, a hippikolóniák, a szocialista rend erkölcseihez nem alkalmazkodó társadalmi csoportok sajátosságának tartották.

„Nem kell beszélni róla, tehát nem létezik, gyártsunk tabut ebből is

– nagyjából ez volt a hozzáállás. Pedig legtöbb esetben épp a velünk élő problémák kibeszélésének a hiánya, az elfojtás vezet el a legrövidebb úton a függőségekig” – summázott előadása végén Tóth Eszter Zsófia.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!
Főtér

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni
Krónika

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni

Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.

PSD: A Bolojan-kormány ijesztő hiányt termelt. PSD-többségű kormány: nem is!
Főtér

PSD: A Bolojan-kormány ijesztő hiányt termelt. PSD-többségű kormány: nem is!

Továbbá: a vámosok lefoglaltak 700 000 eurót a reptéren, aztán a pénz eltűnt, mint a kámfor. És egy földcsuszamlás miatt teljesen lezárták az A10-es autópályát, káosz is lett belőle.

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély
Székelyhon

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.

Nekiment a romániai bevándorlóknak a legnépszerűbb német párt elnöke
Krónika

Nekiment a romániai bevándorlóknak a legnépszerűbb német párt elnöke

A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS