// 2024. november 25., hétfő // Katalin
RMDSZ

Szükséges-e a zászlótörvény?

// HIRDETÉS

A kormányzó szociáldemokraták törvényben szabályoznák a helyi és megyei önkormányzati szimbólumok használatát. Egyes vélemények szerint azonban ez nem feltétlenül pozitívum.

Nem övezi osztatlan bizalom az RMDSZ-szel közösen kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) azon törvénytervezetét, amely szabályozni kívánja a települések, illetve megyék saját jelképeinek használatát. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) például közleményben tiltakozott ellene, mondván: az valójában inkább korlátozza a székely zászló használatát, mint segíti.

A jelképhasználat ügyének rendezése az RMDSZ kormányra lépésének egyik feltétele volt. Közismert ugyanis, hogy a székely megyék prefektusai valóságos hadjáratot folytatnak a székely zászló, és egyáltalán minden magyar jelkép ellen, arra hivatkozva, hogy a közintézményeken csakis a román állam és az Európai Unió hivatalos zászlai lehetnek kint. Marosvásárhelyen a helyi rendőrség ráadásul már a nem közintézménynek minősülő ingatlanokon lobogó zászlókat is megpróbálta eltüntetni, azzal a trükkel, hogy illegálisan kihelyezett reklámzászlónak titulálta azokat.

Egyértelmű, hogy a hatóságok kimondottan a magyar identitástudatot erősítő, illetve a magyar jelenlétet nyilvánosan is hirdető jelképek ellen hadakoznak. Máshol is fogadtak el ugyanis települési és megyezászlókat, amelyek zavartalanul loboghatnak a különböző közintézményeken, hatósági hadjárat azonban csak a székely és magyar szimbólumok ellen zajlik.

A PSD most ebben a szimbólumháborúban próbál meg rendet rakni a törvénnyel, amellyel egyrészt az RMDSZ felé meglevő kötelezettségének szeretné eleget tenni, másrészt olyan látszatot próbál kelteni, mintha jóindulattal viszonyulna a magyarok igényeihez.

Csakhogy ha valóban ez lenne a szándéka, akkor az lenne a legjobb, ha nem próbálna minden áron törvényi szabályozást alkotni, hanem egyszerűen rászólna a prefektusokra: mivel a szimbólumok használatát nem tiltja törvény, hagyják békén az önkormányzatokat, és vegyék tudomásul, hogy minden közösség olyan jelképet választ magának, amilyent óhajt.

A tervezett törvény már csak azért is problémás, mert nem hajlandó a helyi közösségekre bízni a zászló elfogadását: azt kormányhatározattól teszi függővé. Vagyis a fennhangon hirdetett decentralizációval pontosan ellentétesen jár el: egy helyi közösséget érintő ügyet kormányhatáskörben akar eldönteni. Ebben az esetben pedig mindig fennáll a veszély, hogy valamilyen ürügyre hivatkozva továbbra is korlátozzák például a székely zászló használatát.

Ráadásul a PSD-n belül továbbra is kettős viszonyulás figyelhető meg a magyarok jelképhasználatával kapcsolatosan. Míg ugyanis a tervezetet 42 PSD-s honatya, köztük Victor Ponta miniszterelnök is aláírta, a párt magyarellenességéről hírhedt képviselője, Bogdan Diaconu máris jelezte: olyan módosítást javasol, amely megtiltja az „etnikai jellegű” zászlók használatát. Bevallott célja pontosan az, hogy meggátolja többek között a székely lobogók kitűzését. Ilyen előzmények után már eleve bizonytalannak tűnik a jogszabály parlamenti elfogadása. Ugyanakkor a tervezet ellentmondásossága, illetve amiatt, mert ezt a kérdést nem biztos, hogy ilyen módon, jogszabállyal kell rendezni, valóban érdemes elgondolkodni azon, hogy tényleg szükséges-e a zászlótörvény.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS