// 2024. november 27., szerda // Virgil
Petőfi Sándor

Szimbolikusan eltemették a Petőfi Sándor nevű nőt

// HIRDETÉS

Mi kérünk elnézést, de nagyjából így lehet összefoglalni, ami pénteken történt Budapesten.

Petőfi Sándor eltűnése ama fehéregyházi ütközet után számos találgatásra adott alkalmat a költő sorsát illetően, az elmúlt több mint másfél évszázadban többen is azt állították, hogy látták őt, az a nézet pedig elég tartósnak bizonyult, hogy a Nemzeti Dal szerzője nem is halt meg a csatában, hanem elhurcolták Szibériába az orosz cári csapatok, és ott új életet kezdett.

Annak idején széltében-hosszában bejárta a hír a sajtót, hogy Morvai Ferenc kazánvállalkozó és Kiszely István antropológus kutatásokat kezdtek a szibériai, Bajkál tóhoz közeli Barguzinban, ahol 

állításuk szerint sikerült kihantolni a forradalmár poéta földi maradványait.  

A talált csontok embertani jegyeiből – baloldali kiugró szemfog, bicegő járást okozó sérülés és így tovább – legalábbis azt a következtetést vonták le, hogy kétséget kizáróan Petőfi porhüvelyéről van szó – sőt, még a költő orosz nyelven írt verseit (!) is megtalálták, és iziben le is fordíttatták magyarra (a Heti Válasz közöl egyet belőlük, ezen szöveg autenticitásának eldöntését ezúttal a kedves olvasókra bízzuk).

 

A Magyar Tudományos Akadémia azonban következetesen cáfolja Morvaiékat, akiket sarlatánoknak tartanak. A fránya akadémikusok idén tavasszal közzé is tették álláspontjukat, amelyben számos egyéb érv – a mintavétel körülményeinek tisztázatlansága, korábbi hadtörténeti kutatások eredményei stb. – mellett nem átallják azt állítani, miszerint  

a Megamorv-Petőfi Bizottság által talált csontok egy nőhöz tartoznak. 

Morvaiék viszont továbbra is kötik az ebet a DNS-minták karójához, és meghirdették, hogy nagyszabású rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg Petőfiről. Ennek keretében pénteken a Papp László Sportarénában tartanak kulturális műsort, ezen fellép többek közt Pitti Katalin, Keresztes Ildikó, valamint bemutatnák a költő műveiből készült oratóriumot.

 

Az esemény megkoronázása azonban Petőfi állítólagos maradványainak ünnepélyes újratemetése lett volna ma délután 5-től a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Petőfi család sírboltjánál. Azért csak feltételes a mód, mert erre végül nem kaptak engedélyt: a sírkert vezetése fenntartásait hangoztatta, a Főpolgármesteri Hivatal pedig közleményben tudatta, hogy nem lesz semmiféle temetés, mert a Budapesti Temetkezési Vállalat visszautasította a szervezők kérését, azok ugyanis nem teljesítették a holttest autentikusságát igazoló dokumentumok hiánypótlására vonatkozó felszólítást.

 

És most jön a csavar a történetben: 

Morvaiék kicselezték a tiltást, 

és egy megemlékezésnek tűnő délelőtti rendezvényen az 58-as parcellánál elhelyeztek egy szarkofágot, amit két pap is megszentelt. Ásás ugyan nem volt, a szarkofágban azonban állítólag egy urna is található, de ez sem biztos. Morvai maga megerősítette ezt, a délutáni megemlékezésen azt mondta – az Index tudósítása alapján –, hogy a síremlék alá helyezett szarkofágban nyugodtan pihennek az állítólagos Petőfi csontjai, a 4,5 tonnás szarkofágot megbontani sem egyszerű, de még egy jeladó is van benne, ami jelez neki, ha valaki felbontaná a sírt. A márványon a következő felirat olvasható:

 

„Petőfi Sándor költő, forradalmár 

Született Magyarországon 1823-ban

Meghalt Szibériában 1856-ban

Eltemette 2015. július 17-én a Megamorv-Petőfi

Bizottság Egyesület”

 

A kis táblán pedig a következő szöveg díszeleg: „Akik még nem tudtátok, most megtanulhatjátok...”

 

Ennél szebb végszót nem is találhattunk volna.

 

Fotó forrása: a Megamorv-Petőfi Bizottság Facebook-oldala

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS