// 2024. november 29., péntek // Taksony
Kolozsvár

Szimbolikus harc Kolozsváron

// HIRDETÉS

Mégsem halad akkora léptekkel Kolozsvár a toleráns, kulturált településsé válás irányába.

Újabb lépéssel került távolabb Kolozsvár, illetve annak polgármestere, hogy a várost valós multikulturalizmus jellemezze. Az önkormányzat ugyanis a határidő utolsó napján végül megfellebbezte azt a bírósági ítéletet, amely arra kötelezi, hogy a város bejáratainál magyarul is feltüntesse a település nevét.
Ráadásul Emil Boc polgármester attól is elzárkózott, hogy a város román nevéből kiiktassák a településre Nicolae Ceausescu diktátor által ráerőszakolt Napoca elnevezést.

A Kolozs Megyei Törvényszék még július közepén, a Hollandiában bejegyzett Európai Magyar Emberjogi Alapítvány keresete alapján kötelezte alapfokú ítéletében a kolozsvári polgármesteri hivatalt a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére.

Mint ismeretes, a romániai közigazgatási törvény azt írja elő, hogy azokon a településeken kell kihelyezni kisebbségi nyelven is a település nevét, ahol az adott kisebbség aránya eléri a lakosság 20 százalékát. Kolozsváron viszont a hivatalos népszámlálási adatok szerint a magyarság számaránya csupán 16 százalék. Ez még egyáltalán nem lenne kizáró ok, ugyanakkor a kolozsvári önkormányzat is úgy értelmezi a törvényt, ahogy azt magyar ügyekben a román hivatalos szervek általában értelmezni szokták, vagyis a nyugati gyakorlattal szemben nem azt vallják, hogy amit nem tilt a törvény, azt szabad, hanem azt, hogy amit nem szabályoz tételesen és konkrétan valamely törvény, az tilos.

Ebben a konkrét helyzetben az önkormányzat arra hivatkozott, hogy a törvény nem kötelezi arra, hogy kihelyezze a táblát, mivel a magyarok aránya 20 százalék alatt van. Vagyis úgy határozott, hogy – bár a jogszabály ezt lehetővé teszi – nem adja meg azt a tiszteletet a város lakosságának 16 százalékát kitevő, félszázezres őshonos közösségnek, hogy anyanyelvén is feltünteti a település megnevezését.

A szimbolikus harc tehát folytatódik. Kolozsvár ugyanis az erdélyi román térhódítás szempontjából szimbolikus jelentőséggel bírt, ezért volt fontos 1945 után, hogy a lehető legnagyobb mértékben megváltoztassák az etnikai arányokat. A több tízezernyi román betelepítése révén ez sikerült, de a jelek szerint a jelenlegi városvezetés is felvállalja a ceausescui fasiszta-kommunista, valamint a funari szélsőségesen soviniszta kurzus fő irányvonalát, amelynek lényege a magyar elem lehető legnagyobb mértékű háttérbe szorítása.
Ha feltüntetnék magyarul is a város nevét, azt vélhetően visszalépésként értékelnék, olyan gesztusként, amellyel feladnak egy bástyát a már szinte teljesen meghódítottnak tekintett várból.

Vagyis az önkormányzat döntése azt jelzi: továbbra sem viszonyul jóhiszeműen és jóindulatúan a városban élő, mintegy 50 ezer fős magyar közösséghez. A multikulturalizmusról szóló szónoklatok ellenére azt ugyan eltűri, hogy évente egy hétig, a Kolozsvári magyar Napokon a magyarok birtokba vegyék a város főterét, de csak azért, mert ennek jó a külföldi visszhangja, és jól jön az imázsépítéshez. Maradandó, szemmel látható nyomot azonban nem hagy, az év többi napján nem marad arra utaló vizuális elem – például magyar feliratok -, hogy a város nem csupán és kizárólagosan a románok tulajdona. A Boc-féle városvezetés ezzel – könnyen megtörténhet, hogy nem csupán a közelgő választás miatt, hanem meggyőződésből is - ismét csak azt demonstrálja, hogy a magyar közösséget még mindig csupán másodrendű elemnek tekinti Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)
Krónika

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)

Néhány ezren vonultak utcára szerdán este Kolozsváron, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a szélsőségesség előretörése, a romániai államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen. Incidenstől sem volt mentes a tiltakozás.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!
Krónika

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!

JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak
Székelyhon

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak

1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS