// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Kézbe sülve

Százával hagyják ott a postát az alkalmazottak, a röhejes fizetések miatt nem sokan akarnak postásnak állni

// HIRDETÉS

A bérek feltornászhatók, de ahhoz hétvégén is dolgozni kell. És nem csupán küldeményeket kell kézbesíteni.

Ha valaki esetleg kíváncsi arra, miért van az, hogy a Román Posta szolgáltatásai még egy megyeszékhelyen is olyan, harmadik világot idéző színvonalúak, hogy hetente kétszer, legfeljebb háromszor jár a postás még egy, a belvároshoz közeli negyedbe is, annak most a cég vezérigazgatója magyarázta el az okokat.

Valentin Ştefan szerint az egyik legfőbb ok a fizetések összegében keresendő.

Mint elmondta, az alapfizetés és a rátevődő pótlékok, illetve jutalmak nyomán a postánál mintegy 4100 lejes a bruttó átlagbér, ám

a valós összeg az adók és járulékok levonása után jócskán 4000 lej alá csökken.

A hivatali alkalmazottak, postások és sofőrök nettó átlagfizetése így például 1900 lej, így nem csoda, ha jóformán a lőtéri kutya sem akar postai alkalmazott lenni.

Az igazgató egyben arra is panaszkodott, hogy nincs adminisztratív kapacitás annak a kiderítésére, hol nem mennek jól a dolgok.

Egyben elárulta, hogy az alacsony bérek feltornászása érdekében a posta egyéb szolgáltatások elvégzését is vállalja, amelyeket a postásokra bíznak.

Így például a különböző közműszolgáltatók mérőóráinak leolvasását is elvállalják, egy postás egy lejt kap minden egyes leolvasott óráért.

Ennek nyomán mintegy ezer postai alkalmazott keres havonta nettó 300 és 500 lej közötti összeget.

Lehet persze ennél nagyobb összeget is keresni, de ahhoz a lelkét is ki kell dolgoznia az alkalmazottnak.

Ilyen is akad: egy bukaresti postásnő, aki mérőórákat is leolvasott, esténként és hétvégén is dolgozott, amivel bruttó 6000 lejt keresett egy hónap alatt.

A fizetése egyébként havi 2600-2770 lej.

A gondokat tetézi, hogy évente százával hagyják ott a postát a nyugdíjkorhatárt elérő alkalmazottak, emiatt nagy a postáshiány, főleg a nagyvárosokban, mint Kolozsvár vagy Temesvár, de Nagyváradon is tapasztaltuk a jelenséget.

A legnagyobb gond, hogy hiába szeretnék betölteni a nyugdíjba vonuló postások helyét, a röhejesen alacsony bérek miatt alig akad jelentkező.

Ami nem sok jóval kecsegtet.

Igaz, a csomagküldő és futárszolgálatok minden bizonnyal lájkolják.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS