// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Szászlónára keresztelték Magyarlónát a kétnyelvű helységnévtáblán

// HIRDETÉS

Kisebbség-kisebbség, nem mindegy, hogy melyik? – gondolhatták az illetékesek.

Csak remélni merjük, hogy az évszázadok óta nem használt Szászlóna településnév szimpatikusabb volt a szászfenesi hatóságoknak, csupán ezért – és nem más okból – tüntették fel ezt az immár kétszáz éve közhasználatban álló Magyarlóna helyett a település kétnyelvű helységnévtábláján.

A furcsa településnév-keresztelőnek a Szászfenesről Tordaszentlászló, illetve vissza utazók lehetnek tanúi: Magyarlóna bejáratánál az elmúlt napokban cserélték le a helységnévtáblát. Az új kétnyelvű táblán a román Luna de Sus alatt az eddigi Lóna helyett immár a Szászlóna név szerepel – számolt be a Krónika.

Annak ellenére, hogy a település lakói több mint száz éve, a 19. század végétől Magyarlónaként emlegetik a Kolozs megyei falut, melynek 2300 lakójából 1300 magyar nemzetiségű. De úgy tűnik, ez a név nincs a román lakosság ínyére.

A falu magyar neve már a helyi közigazgatási törvény 2001-es megjelenésekor kiverte a biztosítékot az akkori ortodox lelkésznél.

A Nagy-Románia Párt (PRM) politikusa minden fórumon tiltakozott ellene, így – vélhetően ezért – eltávolították és egyfajta kompromisszumként a Lóna felirat került a táblára. Most pedig, egy újabb próbálkozás után a régóta nem használt Szászlóna.

Azonban ez a felirat sem törvényes, ugyanis a közigazgatási törvény végrehajtási utasításaiban szereplő hivatalos névjegyzék szerint a Szászfenes községhez tartozó település anyanyelvű feliratozásának módja a Magyarlóna. Albert Zoltán szászfenesi önkormányzati képviselő a lapnak elmondta: maga jelezte a község polgármesterének, hogy vissza kell helyezni a kétnyelvű magyarlónai helységnévtáblákat, melyeket útfelújítás miatt vettek le.

„Amikor megkérdeztem a polgármestert, miért a Szászlóna változatot tüntették fel, azt válaszolta: nem tudja, ő csak arra adott utasítást, hogy helyezzék vissza a táblákat.

Elképzelni se tudom, milyen almanachból szedték elő ezt a régi szászos nevet, talán imponálni akartak vele Klaus Johannisnak.

Mindenesetre megjegyeztem a polgármesternek: még jó, hogy nem Románlónaként került fel a falu neve” – nyilatkozta a Krónikának Albert Zoltán. Hozzátette, Horia Șulea elöljáró megígérte, megérdeklődi az átnevezés okát.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS