Szappanopera nem volt még olyan fordulatos, mint a román elnökválasztás, a diaszpóra imádja a széljobbereket – hírmix

Ugye volt az, hogy az egyik jelölt, Cristian Terheş az alkotmánybírósággal akarta érvényteleníttetni az elnökválasztás első fordulójának eredményeit, mert szerinte a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi csalással lett második. Konkrétan azt állította, hogy az indulástól az utolsó pillanatban visszalépett, de a szavazólapokon szereplő Ludovic Orbanra (véletlenül) leadott voksokat is Lasconihoz írták.

Erre az alkotmánybíróság csütörtökön elrendelte a szavazatok újraszámolását – a Központi Választási Iroda (BEC) és a megyei választási irodák, akikre a feladatot rótták nyilván fölöttébb örültek ennek –, majd elhalasztották a döntést hétfőre.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke, Toni Greblă hétfő kora délután el is mondta a sajtónak, hogy az ő tudomása szerint az eredetileg bejelentett eredményekhez képest nem volt jelentős különbség az újraszámolás után sem, de majd jön a BEC a hivatalos adatokkal.

Hétfőn 17 órakor az előzetes bejelentés szerint össze is gyáltek az alkotmánybírák.

MAJD kiderült, hogy a BEC több mint 600 ezer külföldön leadott szavazatot még nem számolt újra, mert nem volt rá idő. Csakhogy azt is közzétették, hogy a részleges újraszámolás eredményei alapján változott a gyerek fekvése: jelenleg Călin Georgescut Marcel Ciolacu követi, Elena Lasconi pedig a harmadik.

Hogy ezt miért kellett nyilvánosságra hozni úgy, hogy még több mint félmillió külföldi szavazatot nem számoltak újra (és ugye köztudott, hogy a diaszpóra nem igazán szereti a PSD-t és Ciolacut), az nem tiszta.

Toni Greblă erre reagálva azt mondta, hogy „ne hasonlítsuk össze az almát a körtével”, hiszen még csak részleges újraszámolásról van szó, az alkotmánybíráknak mindenesetre lehetőségük van „összehasonlító elemzést” végezni, hogy kiderítsék, történek-e szembeötlő csalások.

Az alkotmánybírák tényleges ülése minden esetre félórás késéssel kezdődött el.

Összesen több mint 200 ezer szavazatot szipkázott el a Szociáldemokrata Párttól (PSD) az a két új pártocska – az Egyesült Szociáldemokrata Párt (PSDU) és a Független Szociáldemokrata Párt (PSDI) –, amely a szocdemek nevéhez nagyon hasonló pártnevet választott magának, rájátszva ezzel a választói figyelmetlenségre is.

A PSDU még a lógóját is úgy alkotta meg, hogy az a PSD jól ismert, három rózsát tartalmazó logójához a megtévesztésig hasonlítson. Honlapján az Oana Crețu jogász, vállalkozó vezette párt abban látja saját létezésének elengedhetetlen szükségességét, hogy a román politikai porondon a hagyományos bal és jobboldali erők egyaránt megsemmisültek egy a saját érdekükben létrehozott koalícióban, és többek között a minimálbér 700 eurónak megfelelő szintre emelésével kampányoltak.

A PSDI-t még 2019-ben hozták létre a PSD-ből kiugrott politikusok.

A mutatvány ugyanakkor egyik pártnak sem sikerült, hiszen nem érték el a parlamenti küszöböt, hiába majmolták a nagy elődöt.

Talán nem meglepő, hogy a romániai fősodratú politikából azok vannak a leginkább kiábrándulva, akik a megélhetésük biztosítása érdekében arra kényszerültek, hogy elhagyják az országot. Élesen megmutatkozott ez a külföldön most vasárnap leadott szavazatokban: a három szélsőséges párt összesen a szavazatok több mint 55%-kát vitte el a körükben.

A diaszpóra körében az AUR volt az abszolút favorit 25,69%-kal, de a botrányhős Diana Șoșoacă pártja, az SOS Románia is jól szerepelt 16,18%-kal, akárcsak a szintén szélsőséges elveket valló Fiatal Emberek Pártja (POT), amely a diaszpórától 13,56%-kos támogatottságot kapott.

A külföldi románok ugyanakkor a legnagyobb román pártot, a PSD-t büntették leginkább: mindössze 3,07%-os volt a körükben a szocdemek támogatottsága.