// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Romániából kitoloncolták a Párizsban késelő menedékkérőt

// HIRDETÉS

Úgy tűnik a román hatóságok szemfülesebbek voltak, mint a franciák.

Romániától igényelt menedékjogot korábban a párizsi rendőrökre késsel támadó, csütörtökön lelőtt férfi, a bukaresti hatóságok azonban elutasították a kérelmét, és öt évre kitiltották az országból – közölte hétfőn hivatalos forrásokra hivatkozva a Digi 24 hírtelevízió. A hírcsatorna megtudta: a tunéziai állampolgárságú

Tarek Belgacem 2011-ben fél évig tartózkodott Romániában,

mivel azonban a bevándorlási hivatal (IGI) gyanúsnak találta, mindvégig őrizet alatt tartották egy menekültközpontban. A hatóságok a férfi kihallgatása nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy Belgacem valótlanságokat állít, befogadása nemzetbiztonsági kockázatokkal járhat, így 2011 nyarán kitoloncolták, miután a bukaresti táblabíróság jogerősen öt évre kiutasította őt az országból. Belgacemet az IGI egyik tisztje kísérte el hazájába, és átadta a tunéziai hatóságoknak – állítja a hírtelevízió.

A Digi 24 szerint minden olyan európai országnak, ahol Belgacem azóta felbukkant, rendelkezésére álltak azok az adatok, amelyek alapján a román hatóságok elutasították a férfi menedékkérelmét. A francia belügyminiszter vasárnap azt közölte, hogy a tunéziai származású merénylő több uniós országban is tartózkodhatott, Luxemburgban, Svájcban, Németországban. A német hatóságok szerint a párizsi rendőrkapitányságnál csütörtökön lelőtt késelő

egy nyugat-németországi menekültszálláson élt, ahol a rendőrség házkutatást tartott szombaton.

A merénylő csütörtökön henteskéssel a kezében megrohanta egy párizsi rendőrkapitányságnál az épület előtt álló rendőröket, és azt kiabálta, hogy „Allahu akbar” (Allah a legnagyobb), mire a rendőrök azonnal agyonlőtték. A férfi ruházata alatt egy robbanómellény utánzatát viselte, és a nála lévő papír egy Abu Bakr al-Bagdadinak, az Iszlám Állam közel-keleti terrorszervezet vezérének tett hűségnyilatkozatot is tartalmazott. Az írás azt állította, hogy bosszút akar állni a Szíria elleni támadásokért.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS