// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Ion Iliescu

Románia vén komcsija is elbúcsúzott Románia királyától

// HIRDETÉS

Ion Iliescu annak idején sorozatosan megalázta a hazájába visszatérni szándékozó ex-uralkodót.

Na de kezdjük az elején. Ion Iliescu, a posztkommunistának nevezett Románia első, úgymond, demokratikusan megválasztott vérkommunista elnöke is reagált I. Mihály király halálhírére. Méghozzá a saját blogján közzétett bejegyzésben. Amelyben szomorúan veszi tudomásul az uralkodó elhunytát, továbbá kijelenti, hogy I. Mihály nehéz időket élt meg, sorsdöntő határozatokat hozott hazája érdekében, nagy hazafiságról tett tanúbizonyságot a száműzetés nehéz évei alatt... és akkor itt álljunk meg. Innen idézzük Iliescut:

„Az országba (Romániába – a szerk.) visszatérve az 1989-es változások után, csalódásokon és nehéz pillanatokon kellett átmennie…”

Mik is voltak azok a csalódások és nehéz pillanatok, amelyeken Mihály királynak át kellett mennie, amikor megpróbált visszatérni Romániába az 1989-es változások után? Hát azok a megaláztatások, amelyeket a Ion Iliescu által irányított „posztkommunista” rendszer részesítette, mégpedig sorozatosan. Vegyük őket sorra:

1. Az 1990-es megaláztatás

1990. december 25-én Mihály király és a királyi család több tagja dán útlevéllel a zsebében megérkezett a bukaresti Otopeni repülőtérre. 24 órás beutazási vízummal rendelkezett, annak érdekében, hogy ellátogathasson a Curtea de Argeș-i fejedelmi kolostorba, a karácsonyi misére. A király és kísérői gépkocsival utaztak Bukarestből Curtea de Argeș-be. Útközben a rendőrség elzárta az utat és megállásra kényszerítette a királyi gépkocsit. A hatóságok gyakorlatilag erővel visszafordították a királyt és kíséretét, Bukarestben felpakolták egy repülőgépre és kiutasították az országból.

2. Az 1992-es megaláztatás

1992 áprilisában a román kormány megengedte Mihály királynak, hogy húsvét alkalmával visszatérjen Romániába. Bukarestben több százezer ember vonult utcára (egyesek egymillióról beszélnek), hogy lássák az uralkodót. A király egy hotelszoba erkélyéről szólt a tömeghez, ugyanis a hatóságok nem engedték meg neki, hogy a királyi palota erkélyéről beszéljen.

Amúgy ez volt az a pillanat, amikor Radu Câmpeanu, a Nemzeti Liberális Párt akkori elnöke felajánlotta Mihály királynak, induljon az elnökválasztáson a liberálisok színeiben, ám az uralkodó határozottan visszautasította az ajánlatot.

A húsvéti epizód után azonban Iliescu és bandája rendesen megrémült és nem hivatalos tiltólistára rakta a királyt.

3. Az 1994-es megaláztatás

1994. október 7-én Mihály király és Anna királyné a bukaresti Otopeni repülőtérre érkezett. Több román parlamenti képviselő is várta őket. Ám alig hagyták el a gépet, a hatóságok egyszerűen visszatessékelték őket a fedélzetre. „Nem adunk vízumot a határon. Az illető személyek útlevele nem tartalmaz román beutazásra feljogosító vízumot”, jelentette ki az egyik illetékes. A király mit tehetett: visszatért oda, ahonnan jött.

4. Az 1995-ös megaláztatás

1995-ben Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció (CDR) akkori elnöke meghívta a királyt Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke temetésére. Akkorra Iliescuék már megtanulták a leckét, és be se engedték az országba. A király csak üzenhetett.

1996-ban a Demokratikus Konvenció győzött a helyi és parlamenti választásokon, és Emil Constantinescut közvetlen választás útján államelnökké választották. 1997-ben aztán a CDR-kormány felajánlotta Mihály királynak a román állampolgárságot.

2001-ben aztán, amikor újra elnökké választották, Ion Iliescu meghívta a királyt egy, a királyi palotában levő művészeti galéria megnyitójára, ahol „Felséges úr”-nak szólította és a kézfogás sem maradt el.

Viszont 2011-ben, amikor Mihály király beszédet tartott a román parlamentben, a volt uralkodó nem fogadta el Iliescu jobbját, midőn az megpróbált kezet fogni vele.

Hát ez a Ion Iliescu szomorkodik most Mihály király halála fölött.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS