// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Román titkosszolgálat: Az oroszok (is) el akarják lopni a nemzet energiaforrásait!

// HIRDETÉS

Mindenki Romániát akarja szétszedni. A magyarok, az amerikaiak, most meg a ruszkik is.

Ugye, Románia javában sikoltozik, hogy a magyarok elviszik az összes szuverén, független és oszthatatlan nemzeti földgázt. De az amerikaiak is el akarják vinni az összes szuverén, független és oszthatatlan nemzeti földgázt.

És, hogy teljes legyen a hisztimizéria, a román titkosszolgálat bedobott egy újabb bombát. Oroszország is rá akarja tenni a kezét a szuverén, független és oszthatatlan román energetikai forrásokra. Na de hogyan? Hát, amolyan orosz módra: annektálás útján! Na, ezt meg kell magyarázni.

Az egész onnan indult, hogy az ukrán haditengerészet egyik repülőgépe észrevett egy rakétarendszerekkel ellátott orosz hadihajót a Fekete-tengeren, a Kígyó-sziget közelében. És persze, riadóztatták a saját hadseregüket, odarepültek, felderítettek, ahogy kell. A Putyin-adminisztráció természetesen csak a vállát vonogatta. De a gyanú befészkelte magát az ukránokba. Meg a románokba is. Hogy miért? Mert a Kígyó-sziget ugyan Ukrajnához tartozik, de a kontinentális talapzat egy részére Románia is igényt tart. Ott pedig sok-sok kőolaj meg földgáz van.

Nosza, a román titkosszolgálat is nekiállt, és alaposan megvizsgálta az ügyet. Készített is egy jelentést, amelyben megkongatja a vészharangot. Ugyanis láthatta bárki, hogyan járt el Oroszország a Krím félszigettel. Szépen annektálta, aztán rátette a kezét a környező energetikai forrásokra.

Nos, fennáll a kockázat, hogy a krími modellt követve az oroszok annektálhatják a Kígyó-szigetet. És akkor borítékolható, hogy a román energetikai forrásokra is szemet vetnek.

A titkosszolgálat szerint tehát éberség szükségeltetik. Nagyon oda kell figyelni az energetikai biztonságot szavatoló kétoldalú egyezmények betartására, továbbá be kell lépni a biztonságot, lefegyverzést és a nemzetközi politika demokratizálását szavatoló szövetségekbe, nemzetközi szervezetekbe, regionális struktúrákba, satöbbi. Magyarán, bárkivel bratyizni kell, aki esetleg megmentheti Románia seggét az oroszoktól.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS