// 2024. november 26., kedd // Virág
különbségek

Román olimpiai bajnok: Magyarországon a sport nemzeti prioritás, bezzeg Romániában…

// HIRDETÉS

Itt azon gondolkodnak, hogy lehet helyettesíteni a tornaórákat az elemi osztályokban.

Úgy tűnik, a román vívók valamiért nem csak a nemzeti büszkeség zászlaját emelik magasra, hanem a normalitásét is. Emlékeznek még, amikor Simona Pop, az aranyérmet nyert román párbajtőrcsapat tagja Rióból két nyelven köszönte meg (ráadásul elsőként magyarul) a szurkolást városának, Szatmárnémetinek?

Nos, a napokban egy másik többszörös olimpiai (egy arany Rióban, csapatban, egy ezüst Pekingben, egyéniben), világ- (két arany, csapatban) és Európa-bajnok (hat arany, csapatban, egy arany, egyéniben) párbajtőröző, Ana Maria Brânză is valami hasonlót tett, igaz, kicsit más vonatkozásban.

Az történt, hogy Brânză egy hetes edzőtáboron vett részt vívott Budapesten, mely város egyébként a 2019-es felnőtt vívó világbajnokságnak ad otthont. Na, és az egy hét kemény munka után, hazaindulás előtt a bajnoknő írt egy Facebook-bejegyzést, amelyben többek közt arról a nagy különbségről beszél, ahogy a magyarok, illetve a románok viszonyulnak a víváshoz, és általában a sporthoz.

Ezt írta:

1. Noha Magyarország lakossága kábé félannyi, mint Romániáé, több mint 90 sportklub/egyesület tagja a Magyar Vívószövetségnek, több mint 6000 leigazolt sportolóval (Romániában a leigazolt sportolók száma a fentinek még a felét sem éri el).

2. Egy 26 (pontozó – a szerk.) berendezéssel és pásttal felszerelt teremben edzettem (ha beszorozzák kettővel, kiderül, hány sportoló tud egyszerre „elektromosan” edzeni). A legnagyobb romániai vívóterem 10-12 pásttal rendelkezik – Szatmáron… micsoda véletlen! És apropó, ez egy sportklub edzőterme volt!

3. Minden faluban, nem hogy városban, van egy úszómedence, mert valaki gondolt arra, hogy milyen fontos és hasznos ez a tevékenység a gyerekek számára. A következmény? Minden gyermek megtanul úszni.

4. Amikor elmentem a nemzeti válogatott edzéseire, persze termet is váltottam! Túl sok berendezés és pást volt, hogy megszámolhassam őket.

5. Igaz, a kis korcsoportok esetében a szülők biztosítják a felszerelés egy részét, havi hozzájárulást fizetnek (itt-ott kevesebbet, mint Romániában), továbbá állják a versenyekre, edzőtáborokba való kiutazásokat.

6. Mindegyik edző köteles teljes csoportnyi sportolóval dolgozni. A felnőttek közül sokan a kluboknál maradnak, noha van más munkahelyük és, és kezdőket edzenek. Talánn ezért van a magyaroknak olyan sok edzőjük.

7. Sok boldog gyereket láttam! Teljesítményre vágytak, ahogy a mieink is. És, harag nélkül, egyetlen szülőt sem láttam a teremben.

Ezeket a részleteket baráti beszélgetésekből tudtam meg anélkül, hogy nagyon beleástam volna magam és megértsem a rendszerüket.

A tény az, hogy a riói olimpián Magyarország 15 érmet szerzett!

Míg a szomszédaink nemzeti prioritásnak tekintik a sportot (és ez meg is látszik), mi azon gondolkodunk, hogyan helyettesítsük a tornaórákat az elemi osztályokban!

Hirtelen eszembe jut… mi van, ha holnap arra ébredünk, hogy több száz kölyök vívni szeretne? Csak úgy, eszükbe jut! Mit csinálunk velük?

Jó, mi előadótermekben, sőt, éttermekben is edzettünk, nagy dolog. Minden oké!

Bónusz. Júliusban Budapest ad otthont a Felnőtt Vívó Világbajnokságnak. Amit egyébként 2013-ban is megrendeztek.
Mi mivel büszkélkedünk?

Kész! Megnyugodtam! Megyek haza!

Hát, kábé ennyi.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS