Román F-16-os vadászgép lőtt le egy, az ország légterébe hatoló drónt

Újabb drónincidensre ébredt pénteken Románia, miután a védelmi minisztérium közleménye szerint délelőtt 11 órakor a román légierő egyik F-16-os repülőgépe a fetești légibázisról érkezve rakétával semmisített meg egy, az ország légterébe hatoló Shahed típusú drónt. A drónkilövés egy lakatlan terep felett zajlott, ráadásul egyáltalán nem közel az ukrán határhoz: Buzău megyében, Padina város mellett.

A radaros megfigyelőrendszer reggel 9:39-kor egy légi célpontot észlelt, amely Sulina városától nagyjából 20 km-re volt, innen belépett Románia légterébe, aztán egy elég furcsa „lóugrásszerű” útvonalat követett: Sulina – Brăila – Fetești – Buzău.

A helyzet figyelemmel kísérésére két, a Mihail Kogălniceanu 57. légibázison állomásozó olasz légierős Eurofighter Typhoon vadászgépet, valamint két, a Fetești 86. légibázison szolgálatot teljesítő román F–16-os vadászgépet riasztottak, amelyek a légirendészeti készültség részeként álltak szolgálatban. Párhuzamosan a katasztrófavédelem Ro-Alert üzenetet adott ki Tulcea és Brăila megye lakosságának.

A drónt egy román F-16-os gép pilótája semmisítette meg, az olasz egységeknek nem sikerült azonnal kilőni.

A Buzău megye területén lelőtt drón egy óra húsz percet töltött az ország légterében, annak ellenére, hogy jóval messzebb, a Duna-delta környékén észlelték először – emiatt azok közé a drónok közé tartozik, amelyek a legmélyebbre jutottak Románia területén, több megyén is áthaladva. (A késői, ugyanakkor biztonságos kilövés okairól és a művelet bonyolultságáról az Adevărulnak itt beszélt interjúban Dorin Toma volt NATO-parancsnok.)

Nicușor Dan államfő egyelőre nem adott tájékoztatást a drón eredetéről (ukrán-e vagy orosz), de azt tudni lehet a román hadsereg közleménye alapján, hogy nem tartott sem Bukarest, se pedig Fetești felé.

A Digi24 hírtelevízió beszámolója szerint Padina település lakói a Ro-Alert üzenetet követően megrémültek, a sürgősségi szolgálatban lévők elmondása szerint körülbelül 15 hívást kaptak az emberektől, akik kétségbeesve próbáltak információhoz jutni. Néhányan biztonságos távolságból fül-és szemtanúi voltak az eseménynek, és egy nagyon-nagyon erős robbanásszerű hangról számoltak be, majd a vadászgépek körözésének szintén ijesztő hangjáról. Páran fedezéket kerestek, mások szerint pedig amikor a vadászgép lelőtte a drónt, egy nagy lángot láttak csak belőle az égen. Az ijedtség ellenére mind a katasztrófavédelem, mind pedig a védelmi minisztérium szerint személyi sérülés nem történt.

A drón megsemmisítését pozitívan értékelte Gheorghiță Vlad tábornok, a vezérkar főnöke is, aki Facebook-bejegyzésében mondott köszönetet mindenkinek, aki részt vett a műveletben, hozzátéve, hogy teljes mértékben betartották a jogszabályokat és az alkalmazandó eljárásokat, amely mögött végtelen számú kiképzés és professzionalizmus áll, és amely folyamatosan figyelemmel kíséri a légtér biztonságát.

Romániában a legmagasabb azoknak a fiataloknak (16-30 év köztiek) az aránya az EU-ban, akiknek nincs állásuk, nem vesznek részt oktatásban vagy szakképzésben. Ezt a kategóriát európai szinten NEET-nek nevezik (Not in Education, Employment or Training). A kormány most jóváhagyta egy pénzügyi támogatás-program végrehajtási szabályait, amely szerint a 16 és 30 év közötti fiatalokra vonatkozik: ők, ha munkanélküliek, havi 1250 lej bónuszt kaphatnak a fizetésükön felül, ha teljes munkaidős állást vállalnak, határozatlan időre.

A kedvezményezettek a foglalkoztatás első évében havi 1000 lej adómentes stabilitási bónuszt kapnak, a második évben pedig ez felemelkedik az említett 1250 lejre, feltéve, ha megtartják az állásukat.

Az Eurostat adatai szerint a 15 és 29 év közötti románok 19%-a nem dolgozik, és semmilyen oktatásban vagy szakképzésben nem vesz részt, ami majdnem kétszerese az európai átlagnak.

A gyermekvédelemért felelős illetékes hatóságok most először vezetnek be egységes, országos szintű keretrendszert, amellyel a szakemberek időben felismerhetik a veszélyjeleket, és beavatkozhatnak, mielőtt egy gyermek kizsákmányolás áldozatává válna. Az új útmutatókat a Gyermekjogok Védelméért és Örökbefogadásért Felelős Országos Hatóság (ANPDCA) dolgozta ki, az Emberkereskedelem Elleni Küzdelem Országos Ügynökségével (ANITP), az UNICEF Románia és az eLiberare Egyesület segítségével.

Eddig a beavatkozások többnyire azután történtek, hogy egy gyermek már az emberkereskedelem áldozatává vált. Az új eljárások a megelőzésre koncentrálnak: a szociális szolgálatok, a bentlakásos központok és a helyi közösségek szakemberei olyan világos eszközöket kapnak, amelyekkel időben észlelhetik a sérülékenységeket, és cselekedhetnek, mielőtt a kizsákmányolás bekövetkezne. A két elfogadott útmutató közül az egyik a gyermekek bentlakásos szolgáltatásaira vonatkozik, a másik a közösségi szintű, proaktív kockázatészlelést célozza, különös figyelemmel a vidéki térségek és a sérülékeny helyzetben lévő gyermekekre.

Az új dokumentumok gyakorlati eszközöket biztosítanak a szakemberek számára: kockázatértékelő kérdőíveket, a gyermekek viselkedésének rendszeres nyomon követését, a kockázati szint besorolását, valamint egyértelmű beavatkozási lépéseket minden azonosított helyzethez. Ha komoly gyanú merül fel magas kockázatra, az eseteket azonnal az illetékes nemzeti, emberkereskedelem áldozatainak védelmére szolgáló mechanizmusokhoz irányítják.

Az útmutatók számos figyelmeztető jelet is felsorolnak, amelyekre a szakembereknek oda kell figyelniük: hirtelen viselkedésváltozás, társadalmi elszigetelődés, iskolai hiányzások, depresszió vagy trauma tünetei, életkorhoz nem illő szexualizált viselkedés, megbízható felnőtt hiánya, vagy magyarázat nélkül megjelenő vagyontárgyak és pénzösszegek. A dokumentumok továbbá életkorhoz igazított kérdéseket is javasolnak, hogy a beszélgetések barátságosak legyenek, és ne gyakoroljanak nyomást a kiskorúra.