Rafila szerint 34 ágy van az országban súlyos égési sérülteknek, a minisztérium szerint hat…

Mi történik akkor, ha egy minisztérium ellentmond a saját miniszterének?

Hát, egyelőre nagyjából semmi. Pedig nem arról van szó, hogy kint süt-e a nap, vagy sem. Sokan emlékeznek a Colectiv-tragédiára. Amikor Románia (szokás szerint) utólag ébredt fel, hogy nemigen tudja ellátni a súlyos égési sérüléseket szenvedett betegeket idehaza. Mert nincsenek megfelelő helyek, ágyak stb.

A Colectiv-tragédia 2015 októberében történt. Azóta eltelt nyolc év. És most, a crevediai gázrobbanás után ijesztő adatközlési zavar uralkodik az egészségügyi minisztérium háza táján. (Az egy dolog, hogy a hírek szerint Románia 2015 óta képtelen volt megépíteni egy olyan központot, ahol kizárólag súlyos égési sérülteket kezelnek.) Augusztus első felében történt, hogy az egészségügyi minisztérium kiadott egy hivatalos dokumentumot, amelyben az áll, hogy az országban összesen hat olyan ágy van, ahol megfelelően tudják kezelni a súlyos égési sérülteket. (Felnőttekről van szó, gyermekek számára egyetlen ágy sincs.)

Mire hétfőn, aztán kedden (a crevediai robbanások után) jött Alexandru Rafila egészségügyi miniszter és bemondta, hogy az ország összesen 34 súlyos égési sérülteknek szánt ággyal rendelkezik (ebből 24 felnőtteknek, 10 pedig gyerekeknek).

Oké, de akkor mi a helyzet a saját minisztériuma által kiadott hivatalos dokumentumban közölt adattal, miniszter úr? A miniszter úr azt mondta, hogy a dokumentum megszövegezőinek magyarázatot kell adniuk. Majd.

Oké, és akkor marad a költő kérdés: ha ennyi speckó ágy van, miért kellett mégis külföldre szállítani a crevediai robbanások körülbelül 12 áldozatát? Csak találgathatunk: foglalt volt az összes ágy? (Arról cikkezett volna a sajtó.) Még sincs annyi ágy? (Ez vagy kiderül, vagy nem.) Vannak ágyak, csak épp az ellátás minősége nem megfelelő? (Na, ez biztos nem derül ki.)

Románia vadul döngeti Schengen kapuit, közben „rozsdás” felszereléssel végzi a vámellenőrzést

Politikai tőke szempontjából a 2024-es választási év már itt van a sarok mögött. Nem csoda, hogy a hazai pártok mindent megtesznek azért, hogy bármit odacsaphassanak a nép asztalára. Az egyik legfontosabb, (nem csak) szimbolikus fegyvertény a schengeni csatlakozás. Lenne. De persze a gonosz Ausztria meg a többiek nem hagyják Romániát belépni a klubba. Pedig még az Európai Bizottság is megsimogatta a trikolór buksit, hogy milyen jól felkészült.

Csakhogy: nyilván nem került bele a simogatós szövegbe, hogy Románia tengeri határain olyan gyatra a vámellenőrzés, hogy azt szégyen kimondani. Az országos vámhatóság sajtóérdeklődésre elmondta (biztos pironkodva), hogy 15 olyan, konténerek, egyéb rakterek átvilágítására szolgáló szkennerrel rendelkezik, amelyeket 2016 óta tilos használni, mert nem felelnek meg a korszerű munkavédelmi szabványoknak.

Az egyik konstancai vámnál van egy használható szkenner, csak épp 2005-ös, vagyis ősrégi. A nagy kikötőben (huhh) van egyetlen modern átvilágító eszköz. Abban a kikötőben, ahol évente 400 000 konténer fordul meg, a szélrózsa minden irányából és irányába. Jó, az illetékesek nagyon remélik, hogy a helyreállítási terv keretében javul majd a helyzet. Hogy mikor? Hamarosan...

Ja, egy másik érdekes adat: az Európai Bizottság azt állította 2021-ben, hogy Románia aranyérmes az Unióban, ami az adócsalást illeti. És az adócsalás tetemes része a tengeri határállomások környékén zajik. Vajon miért?

Na és akkor: vajon miért is olyan nehéz bejutni Romániának a Schengen-klubba?

Kedves diákok! A drága jó oktatási minisztérium így fogja osztani az ösztöndíjakat ősztől

Van, ugye, ez az új oktatási törvény, tele reformmal. Ligia Deca ügyeletes oktatási miniszter asszony és az elmaradhatatlan Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök hozta is nekünk, tálcán. Hamarosan életbe is lép (bár, ki tudja, Romániában a dolgok szöges ellentéte is megtörténhet egyetlen nap leforgása alatt). Na és van ebben az új, reformokkal szó szerint átitatott törvényben egy rész, amely az iskolai ösztöndíjak új kiosztási rendszerét szabályozza.

Ezt a részt is átírták a reformerek. Röviden soroljuk, ami nem változott: az olimpikonok ösztöndíjai és a technológiai képzést folytató diákok ösztöndíjai.

Na és akkor jön, ami változott (és talán a gyakorlatban is változni fog… talán): a szociális ösztöndíjak esetében nem fognak ösztöndíjat kapni az elemi iskolás és gimnazista ingázók. Miért? Hát… azért.

A tanulmányi ösztöndíjak… ja, hopp, tanulmányi ösztöndíjak nem lesznek. Miért? Hát… azért.

Az érdemösztöndíjak rendszere viszont ni, milyen szépen változik. Eddig, ugye, az volt, hogy érdemösztöndíjat az kaphat, akinek legalább 9,50 az évi átlagos médiája, továbbá tízese van magaviseletből. Na, hát ez nem így lesz idéntől. Hanem úgy lesz, hogy érdemösztöndíjat (450 lej per hónap) egy adott gimnáziumi és líceumi osztály diákjainak legalább 30 százaléka kap.

Tessék? Az ember elsőre nem is érti. Nézzük akkor konkrétan: tegyük fel (hasból, az egyszerűség kedvéért), hogy egy osztályban 30 diák van. Ennek a 30%-a kilenc diák. Na, az évi átlagos média szerinti első kilenc diák kap érdemösztöndíjat, persze, ha tízes a magaviselete.

De mi a baj ezzel, kérdezheti valaki. Hát az, hogy tegyük fel, van egy olyan osztály, ahol az első kilenc diák médiái mondjuk 10 és 9,25 között vannak. Szuper! Na de van olyan osztály is, ahol az első kilenc diák médiái, mondjuk 8 és 7,25 között vannak. Önmagában ez is szuper, csak akkor lesz sok olyan diák, aki kilences médiával például nem kap érdemösztöndíjat, khm.

Persze, lehet mondani, hogy ez egy szociális tartalmú reformintézkedés. De azt is lehet mondani, hogy a derék vezérek odafönt már a jövő évi választási kampányokra készülnek.