// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

Perre mennek a szakszervezetek, ha a kormány saját zsebből fizetteti a kötelező tesztet az oltakozni nem akaró pedagógusokkal

// HIRDETÉS

Mindezt a koronavírus-járvány egyre agresszívabbá váló negyedik hullámában közölték.

Nem lesz egyszerű keresztülvinni azon, alaposan megkésett, de mégis fontos intézkedéseket, amelyek célja a védettség növelése a koronavírus-járvánnyal szemben.

A pedagógusok szakszervezetei például máris perrel fenyegetik a kormányt.

A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének és a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség csütörtökön jelentette be, hogy pert indít a kabinet ellen, ha beváltja az ígéretét, és többek között a pedagógusok számára is csak két opciót hagy: vagy beoltatják magukat, vagy kötelezően teszteltetik magunkat legalább hetente egyszer – de ez utóbbit saját zsebből, nem az adófizetők terhére.

A szakszervezetek a munkatörvénykönyv azon cikkelyére hivatkoznak, amely szerint

a munkaügyi biztonsági és egészségügyi intézkedések semmilyen esetben sem róhatnak anyagi terheket a munkavállalókra.

Az érdekképviseletek mindemellett joggal róják fel, hogy a kormánynak nem sikerült teljesítenie vállalását, miszerint szeptember végére eléri a lakosság 70 százalékos átoltottságát, ami fékezte volna a negyedik hullám hevességét. A kormány kudarcát viszont nem a pedagógusokon kell leverni, mivel az oktatásban dolgozók körében több mint 60 százalékos az átoltottság – figyelmeztetnek.

Mindezzel Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár szerda esti bejelentésére reagáltak, amelyben arról beszélt:

az egészségügyi dolgozók mellett a pedagógusok és a katonák is abba a kategóriába tartoznak, ahol az alkalmazottaknak vagy fel kell venniük az oltást,

vagy, ha nem akarják, akkor hetente legalább egyszer koronavírus-tesztet kell végeztetniük.

Ezt viszont nem szeretné a kormány az adófizetőkre terhelni, ezért aki ezt választja, fizetnie kell.

Persze részben érthető a felhördülés, de nem lehet elégszer megismételni, hogy van egy egyszerűbb megoldás: be is olthatják magukat. Az az életüket is megvédi, ráadásul ingyen van.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön
Főtér

BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön

Nincs szén, emiatt nem tud teljes kapacitással működni az ország utolsó nagy szénerőműve Rovinari-on. A törvény tiltja az osztálypénz beszedését az iskolákban...

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS