// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Pár mondat arról, hogy ne terjesszünk hülyeséget, és főleg ne fenyegessünk meg senkit halálosan a Facebookon

// HIRDETÉS

Azzal fenyegette meg egy dákopata a romániai járványkezelés – egyébként szír származású – mindenesét, hogy egy disznó mellé temeti.

Mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy hogyan vélekedik a járványról. Van, aki megtartja magának a nézeteit, és annak megfelelően éli az életét a járvány közepette is, van viszont olyan, aki a Facebook nyilvánossága előtt ámokfut. Lehülyézni, kurvaanyázni a másikat azért, mert félti az életét, és komolyan veszi a hatósági szabályokat, még csak jólneveltség kérdése. Viszont, ha halálosan megfenyegetünk valakit, akkor számítsunk arra, hogy bekopog hozzánk a rendőrség. Főleg, ha az illető egy belügyi államtitkár, az a Raed Arafat, aki már orvosként is az életmentésre esküdött fel, és elhivatottságát már azzal is bebizonyította, hogy megalapította a sürgősségi életmentő szolgálatot (SMURD).

És akkor jön egy közönséges Facebook-felhasználó, név szerint Raul Coltor, aki azt kezdi nyilvánosan terjeszteni róla, hogy a Moszad szervkereskedője, illetve a román állampolgárok gyilkosa. A fenyegetésnek azzal ad hangsúlyt, hogy utal saját katonai múltjára, amelynek alapján „a román nép nevében” felhatalmazva érzi magát, hogy meggyilkolja Arafatot, testét pedig egy disznó mellett ássa el (nyilván azért, mert Arafat szír származású). Sőt, arra szólítja fel, hogy mihamarabb hagyja el az országot, még mielőtt személyesen találkoznának.

Coltor bejegyzése gyorsan virálissá vált a Facebookon, ami azért valljuk be, elég aggasztó. Utólag törölték a bejegyzést (csak az ezt nehezményező bejegyzését eddig 128-an osztották meg, több mint 400-an reagáltak rá, 300 hozzászólást írtak hozzá.). Korábbi megnyilvánulásai alapján a férfi nem csak elhivatott dákopata, hanem konspiracionista is, és meg van győződve arról, hogy a román népnek szüksége van egy önkéntes hadseregre.

A rendőrség nyomozást indított az ügyben, de amíg az eljárás tart, tovább terjesztheti államellenes, szélsőséges nézeteit. Mások kevesebbért is börtönbe kerültek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt
Főtér

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS