Ötletversenyt írtak ki a Fellegváron építendő nyári színházra

Az Emil Boc-féle kolozsvári városvezetés régóta próbálkozik a Fellegvár idegenforgalmi hasznosításával és funkciójának újragondolásával. Legalább is nyilatkozatok szintjén. Tény, hogy a nagyobb szabású tervek megvalósítását – mint például egy nyári színház kialakítását a 405 méteres domb tetején – a telkek jogi huza-vonája nehezítette.

A helyi tanács nemrég arról döntött, hogy – miként a Tűzoltó-torony vagy a Romulus Vuia néprajzi park esetében is történt – ötletversenyt hirdet a Fellegvár rendeltetésének újragondolása érdekében. Egészen pontosan a Kígyó utca felőli, mintegy 10 ezer négyzetméteres területről van szó, az úgynevezett ugrótorony mellett. Ezt még 2015 szeptemberében vásárolta fel az önkormányzat, jóval a piaci értéke alatt. Igaz, cserébe lemondtak a nyugati kapuként ismert műemléképület elővásárlási jogáról.

A városháza honlapján elérhető tervezet szerint az említett területen egy modern szabadtéri rendezvényközpontot szeretnének létrehozni, mely jól illeszkedik a város pezsgő kulturális életéhez, de tiszteletben tartja a Fellegvár műemléki értékét. Fontos szempont a fák, illetve a zöld növényzet lehetőség szerinti megkímélése. Az önkormányzat azt szeretné elérni, hogy a Fellegvár bekapcsolódjon a városi turizmus vérkeringésébe, kiegészítve a Sétatér – az egyetemi sportpark – a rózsák parkja – a vasutas park útvonalat.

Az önkormányzat természetesen nem önzetlen segítséget vár az építészektől: az első három díjazott között 90 ezer eurót osztanak ki. Ennek nagyobb része (81 ezer euró) az első helyezettet illeti, akinek egy átfogó dokumentációval kell viszonoznia az összeget.

Folyamatban van a környéken található további területek felvásárolása, és amennyiben ez megtörténik, a Fellegvár Kolozsvár egyik legfőbb közterületévé válhat – említi még a tervezet. A folyamat nehézségeiről és az önkormányzat két évvel ezelőtti hozzáállásáról itt írtunk bővebben.

A Fellegvár, régi nevén Kőmál helyén álló erőd egyébként Giovanni Visconti tervei alapján 1713–1723 között épült császári katonai erődítményként, a Rákóczi-szabadságharc leverése után. Katonai létesítmények és egy börtön működött a korábbi szőlő- és szántóföldek helyén. Az 1880-as évek elején vasúti alkalmazottaknak parcelláztak ki házhelyeket itt, így jött létre a Kőváry-telep. A Sétatér felőli oldalán 1900 őszén állították fel Stróbl Alajos Erzsébet királynét ábrázoló mellszobrát.

Mai arculatát egyrészt az 1970-es években nyerte, amikor a tetején felépült a Belvedere szálloda, másrészt 1995-ben, amikor egy 26 méter magas keresztet állítottak fel. 

Az újabb beavatkozásra a jelek szerint már nem kell sokat várni.