// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána
Kecseszkecsken

Orbán Viktor a Tusványoson szembement a román külüggyel, a román nacionalistákat nem engedték be a magyar kormányfő beszédére –

// HIRDETÉS

Megvolt a hagyományos tusnádi beszéd, máris áll a bál.

A román külügy Hogyan tartsunk tusványosi beszédet kisokossal lepte meg Orbán Viktort

Magyarország miniszterelnöke idei tusványosi beszédében a saját mondandóján túl, mely elsősorban Magyarország aktuális gazdasági helyzetére, a háború okozta nehézségekre, a Kínának kedvező világpolitikai folyamatokra és az egyre gyengülő Európai Unióra koncentrált, arra is kitért, hogy a román külügyi tárca igyekezett megszabni neki, hogy miről beszéljen a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján. Elmondta, hogy kapott egy „segédanyagot”, mely többek között arra vonatkozott, hogy kerülje a román érzékenységet sértő témákat, például a nemzeti szimbólumok témáját. Majd gyorsan üdvözölte azokat, akik magyar vagy székely zászlókkal érkeztek a rendezvényre. Azt is kiemelte, hogy azt „tanácsolták”, hogy ne beszéljen nem létező romániai közigazgatási területi egységekről, amire kifejtette, hogy elmélkedett egy kicsit azon, hogy mire is gondolhattak román „kollégái”. „ Azt hiszem, Erdélyre és Székelyföldre, de mi sohasem állítottuk, hogy ezek román területi egységek lennének” – adta meg a választ Orbán Viktor.

Szintén „óva intették” attól, hogy a nyugati értékeket rossz színben tűntesse fel. „Ma a nyugati értékeket a migráció, az LMBTQ meg a háború jelenti. Kedves román barátaink, ezeket nem kell rossz színben feltüntetni, rossz színben tűnnek fel maguktól is” – reagált erre a magyar miniszterelnök a többezres tömeg előtt. Orbán Viktor azzal zárta gondolatait a téma kapcsán, hogy ha a román elnök ellátogatna Magyarországra előadást tartani, akkor nem szabnák meg neki, hogy mit mondhat. Hozzátette, hogy Magyarország teljes mellszélességgel támogatja Románia schengeni tagságát, illetve sok sikert kíván az új romániai miniszterelnöknek, aki immár a huszadik a sorban, amióta ő Magyarország kormányfője.

A román nacionalisták útját állták a csendőrök a Tusványoson

Két nacionalista román szervezet, a Nemzet Útja (Calea Neamului) és az Ortodox Testvériség (Frăţia Ortodoxă) több tucat szimpatizánsa szeretett volna részt venni szombaton Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszédén, a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján. Ám a szervezők nem engedték a közel 100 embert a színpad előtti részre. Az Agerpres cikke szerint a két szervezet tagjai nem kapták meg a bejutáshoz szükséges karkötőket, bár azt állítják, hogy regisztráltak az esemény honlapján, amint azt a szervezők megkövetelték. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői idén először kötötték regisztrációhoz a részvételt a szombati eseményen, és már péntek este bejelentették, hogy nem fogják beengedni a rendezvényre a Frăţia Ortodoxă szervezet tagjait, vagy más olyan személyt, aki veszélyt jelenthet az esemény békés lebonyolítására vagy a jelenlevők biztonságára.

Az esemény megkezdése előtt a nacionalisták a tábor főbejárata előtt gyülekeztek, csendőrök gyűrűjében. Mihai Tîrnoveanu, a Calea Neamului és Dan Grăjdeanu, Frăţia Ortodoxă elnöke azt állítják, hogy a csoport tagjai visszaélés áldozatai, és lábbal tiporják jogaikat, tekintve, hogy békésen viselkednek, nem zavarták meg a rendezvényt. A csoport tagjai román zászlókkal vonultak fel, illetve egy molinóval, amelyen ez olvasható: „Egy örök dolog van: Erdély – román föld”.

Marcel Ciolacu miniszterelnöknek mondott köszönetet Orbán Viktor a tusványosi beszéde békés lebonyolításáért

A magyar miniszterelnök sajtófőnöke számolt be arról, hogy levélben mondott köszönetet Marcel Ciolacu román kormányfőnek Orbán Viktor a napokban lezajlott bukaresti tárgyalásaikért, valamint a tusnádfürdői szabadegyetem zavartalan lebonyolításának biztosításáért. „Köszönöm Önnek és a román hatóságoknak, hogy a tusnádfürdői szabadegyetem biztonságát megteremtették, és a mai beszédem békés és zavartalan lebonyolítását lehetővé tették” – olvashatóak Orbán sorai, akit közben máris intenzíven támad a román sajtó revizionistának titulált beszéde miatt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS