// 2024. november 27., szerda // Virgil
Magyarország

Orbán nem enged bevándorlásügyben

// HIRDETÉS

A magyar miniszterelnök besétált a strasbourgi oroszlánbarlangba, hogy megvédje a menekültkérdéssel és a halálbüntetéssel kapcsolatos álláspontját. Nem bízik a közös nevezőben.

Nem vált be az az elképzelés, hogy a bevándorlás kérdését Brüsszelből szabályozzák, ezért a magyaroknak kell megmondaniuk, legyenek-e Magyarországon bevándorlók – ezt nyilatkozta Orbán Viktor kedden Strasbourgban újságíróknak, az Európai Parlament (EP) Magyarországról szóló plenáris vitája előtt.

„Még kevesebb reményt fűzünk ahhoz, hogy ezt központilag elosztott kvóták alapján oldják meg”, függetlenül attól, hogy az érintett uniós tagország akar-e bevándorlókat, illetve védelmezi-e a határait – tette hozzá. Szerinte ezért 

nemzeti hatáskörbe kell adni a döntési jogot a bevándorlók befogadásáról. 

A magyar miniszterelnök odaszúrt kicsit a volt kolonialista hatalmaknak. Ugyanis kijelentette: Európában vannak olyan volt gyarmattartó országok, ahol hozzászoktak ahhoz, hogy a volt gyarmatokról nagyobb számban érkeznek bevándorlók. Magyarország nem ilyen ország, és – mint fogalmazott – „mi értéknek tekintjük azt, hogy Magyarország a kultúrájában, gondolkodásmódjában, 

civilizációs szokásaiban meglehetősen homogén képet mutat”. 

Magyarországon szerinte kezelhetetlen feszültségeket okozna a tömeges bevándorlás. A miniszterelnök szerint a kérdésben az EU-n belül lehetetlen közös nevezőt találni, ezért kell visszaadni minden tagországnak azt a jogot, hogy maga dönthessen.

 

Az európaiak kétharmada helyesli az unión belüli szabad munkaerő-áramlást, de ugyanígy mintegy kétharmada ellenzi az EU-n kívüli országokból való bevándorlást – mondta Orbán. Ezért úgy gondolja, nem neki kell megváltoztatnia a véleményét, hanem 

az európai politikai döntéshozóknak kell figyelembe venniük az emberek többségi véleményét, 

és ennek szellemében kell megváltoztatniuk az európai bevándorlási politikát. Úgy vélekedett, hogy a mostani strasbourgi EP-vitán csak az első lépést lehet megtenni ebbe az irányba, és a folyamat még hosszú lesz.

 

Szóba került az elmúlt hetek másik forró témája, a halálbüntetés is. Orbán ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország nem írt alá egyetlen olyan dokumentumot sem, amely megtiltaná, hogy felvessen bármilyen kérdést. Szerinte az a kérdés, hogy erről lehet-e beszélni, „valójában nem a büntetőpolitikáról, hanem a szólás-, illetve véleményszabadságról szól”.

 

A jelenleg érvényes nemzetközi egyezmények, amelyek Magyarországot kötik, 

„nem isteni kinyilatkoztatások, hanem emberi alkotások”, 

amelyeket meg lehet változtatni – folytatta a kormányfő, és kijelentette: ő maga szívesen látna olyan változást az európai közjogban, amely a halálbüntetést is visszaadja nemzeti hatáskörbe.

 

A miniszterelnök közölte: az EP-vitában utalni kíván arra is, hogy Magyarország „a jogállamiság röntgengépével a legtöbbször átvilágított európai ország”, és úgy véli: „a leleteink rendben vannak, eddig minden próbát kiálltunk”.

 

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS