// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Jószomszédi iszony

Nocsak, a románok többsége nem ellenségként tekint Magyarországra

// HIRDETÉS

Igaz, barátként sem.

Kissé meglepő közvélemény-kutatás eredményét tette közzé az Avangarde arról, hogyan viszonyulnak a románok a világ országaihoz és a szomszédokhoz, köztük Magyarországhoz.

A felmérésből ugyanis kiderül: a románok többsége nem ellenségként tekint Magyarországra – bár igaz, nem is barátként.

Szerepel ugyanis egy harmadik kategória is, a versenytárs – és a többség ennek látja anyaországunkat.

Konkrétan

48 százalék nyilatkozott úgy a megkérdezettek közül, hogy Magyarország Románia versenytársa,

míg ellenségnek csak 13 százalék látja – ami kevesebb, mint akik szerint baráti ország, ők ugyanis 18 százaléknyian vannak.

Az viszont nem meglepő, melyik országot tartják a leginkább barátinak: Moldovát, amely 64 százalék szerint barát, csupán 2 százalék szerint ellenség, és 15 százalék szerint vetélytárs.

A második helyen Németország áll, 54-4-24-es eredménnyel, míg a nagy stratégiai szövetséges Egyesült Államoknak csak a harmadik hely jutott, azt ugyanis ugyanúgy 54 százaléknyian tekintik barátinak és 4 százaléknyian ellenségnek, mint Németországot, de versenytársnak csak 21 százaléknyian, és a németországinál nagyobb azok aránya, akik bizonytalanok vagy nem akarnak válaszolni.

A harmadik Franciaország, majd Nagy-Britannia, Spanyolország, Olaszország és Izrael következik.

A legnagyobb ellenségnek nem meglepő Módon Oroszországot tekintik, 64 százalék nyilatkozott így. Barátnak 2, vetélytársnak 18 százalék tartja.

Kínát viszont inkább versenytársnak tekintik: 30 százaléknyian vannak így vele, míg ellenségnek 26, barátnak pedig 18 százalék tartja – a többiek nem tudtak vagy nem akartak válaszolni.

Alulról fölfele haladva Kína után következik Magyarország, majd Szerbia, amit 44 százalék vetélytársnak, 9 százalék ellenségnek, 18 százalék pedig barátnak tekint.

Ugyanakkor még

távol állunk attól, hogy Magyarországról pozitív kép éljen a románokban:

arra a kérdésre, hogy inkább pozitív vagy negatív véleménye van róla, 41 százalék válaszolt úgy, hogy inkább negatív, és csupán 28, hogy pozitív – 31 százaléknyian pedig azt mondták, hogy nincs véleményük.

Egyébként itt is Moldova vezet, a második viszont Bulgária, a harmadik pedig Görögország.

A bizalom terén még rosszabbul áll Magyarország: 61 százalék kevésbé bízik benne, 16 százalék még ennél is kevésbé, míg 14 százalék nagyon bízik Magyarországban.

Arra is rákérdeztek, elégedettek-e az emberek a Románia által a világban elfoglalt pozícióval. A jelek szerint nem: 55 százalék mondta azt, hogy elégedetlen, 14 százalék elégedett, 24 százalék pedig nem tudta megállapítani.

Ennek folyományaként 48 százalék szerint negatív kép él Romániáról Nyugaton, csak 18 százalék szerint pozitív, míg 33 százalék nem tudja megsaccolni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS