// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Népirtással vádolta az oroszokat, és az ukrajnai románok védelmét ígérte a bukaresti parlamentben beszélő ukrán elnök (VIDEÓval)

// HIRDETÉS

Az online bejelentkezés során Volodimir Zelenszkij megrázó képsorokat mutatott a civil áldozatokról.

Megrázó képsorokat vetített le beszéde elején a román Parlamentben élőben bejelentkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Kijev közelében lévő Bucsa városban talált holttestekről.

Az elnök népirtással vádolta az orosz katonákat; a városban – ahova hétfőn ő is ellátogatott –, legalább 300 civil holttestet találtak az utcákon, illetve tömegsírokban, sokuknak hátra volt kötve a kezük. (Moszkva tagadja a népirtás vádját.)

Az ukrán elnök bejelentkezése egyébként technikai gondokkal kezdődött, előbb az ő szavait, majd a fordítást nem lehetett hallani, de végül sikerült elhárítani a problémákat.

Zelenszkij azt mondta, hogy együtt kell megállítani az orosz agresszorokat, „akik megszokták, hogy bármit büntetlenül megtehetnek”. Azt is mondta, hogy az oroszok Odessza városának bevételére készülnek, ahonnan már „csak egy lépés a Moldovai Köztársaság”, amelyet szintén meg kell védeni.

Szerinte Románia és az itteni vállalatok részt fognak venni Ukrajna háború utáni újjáépítésében, és azt kérte, hogy Románia szakítson meg minden gazdasági kapcsolatot Oroszországgal, beleértve a földgáz- és kőolajimportot. Arra is ígéretet tett, hogy a háború után párbeszédet fog kezdeményezni Romániával az ukrajnai román kisebbség, illetve a romániai ukránok teljes védelméről. Egyben köszönetet mondott Romániának az ukrán menekülteknek nyújtott segítségért.

Florin Cîţu, a szenátus elnöke hősnek nevezte az ukrán elnököt, és kijelentette, hogy Oroszországot teljesen el kell szigetelni gazdaságilag.

Nicolae Ciucă miniszterelnök is a barbár és igazságtalan agresszióval szembeni ellenállás szimbólumának nevezte Zelenszkijt, és kijelentette, hogy a polgári lakosság elleni embertelenséget nemzetközi bíróságoknak kell megbüntetniük.

Marcel Ciolacu, a képviselőház elnöke szerint Európa jelenleg a második világháború utáni legsúlyosabb biztonsági válsággal szembesül, és arról biztosította az ukrán elnököt, hogy Románia teljes mértékben támogatják Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS