// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Németország beavatkozna Szíriában

// HIRDETÉS

Igen, katonasággal. Annyira nem győzi már fogadni a szír menekülteket. Csak ki kellene találni, hogyan stabilizálják az országot.

Németország hajlandó katonai erővel fellépni az európai menekültválság egyik legfőbb kiváltó okaként számon tartott szíriai polgárháború befejezéséért – jelezte Ursula von der Leyen német védelmi miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap szombati beszámolója szerint.

Németország készen áll a katonai szerepvállalásra 

Szíriában, ha előbb sikerül politikai megállapodásra jutni arról, hogy miként kell stabilizálni az országot, és az ENSZ felhatalmazást ad a küldetésre - mondta a miniszter egy pénteki berlini konferencián.

 

Kiemelte: elsőként a nemzetközi közösségben diplomáciai úton ki kell alakítani a „politikai minimálkonszenzust”, vagyis egyetértésre kell jutni abban, hogy a konfliktus mely résztvevői ellen kell harcolni, és kiket kell támogatni. Máskülönben egy katonai stabilizációs küldetés biztosan a konfliktus szereplőinek kereszttüzébe kerül – mutatott rá.

 

Amennyiben viszont sikerül az ENSZ elveinek megfelelő, közös álláspontot kidolgozni, „további lépések” is következhetnek, és Németország „nem maradna ki” ezekből – mondta Ursula von der Leyen.

A szíriai menekültek befogadása nemes feladat Németországnak"

– tette hozzá a védelmi miniszter a FAZ beszámolója szerint. Hangsúlyozta, hogy szerinte az Európai Unió a „tények kényszerítő ereje” révén közös megoldásokat talál majd a menekültválságra.

 

Ursula von der Leyen pénteki beszéde változást jelez a német kormány álláspontjában. Németország ugyan csatlakozott a Szíriában is mind inkább előrenyomuló Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni nemzetközi szövetséghez – és kiképzőkkel, harci felszereléssel és fegyverrel is támogatja az IÁ ellen harcoló észak-iraki kurdokat –, de eddig elzárkózott a szíriai katonai szerepvállalástól. 

 

A védelmi miniszter még szerdán is azt mondta, hogy „elméletileg, abban az általunk nem kívánt esetben, ha csapatok vonulnának be (Szíriába), mindig csak olyanokat találnának el, akiket nem kéne, az egymással harcoló csoportok százainak malomkövei közé kerülnének, és több kárt tennének, mint amennyire hozzájárulnának a rendezéshez”.

 

Fotó: MTI

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS