Nem tanulnak, nem dolgoznak, és szakmájuk sincs: ők a NEET-fiatalok, és egyre többen vannak

Az elmúlt egy évben több mint öt százalékkal nőtt az úgynevezett NEET-fiatalok köre Romániában. Ezt az angol nyelvből származó rövidítést azokra a 15 és 29 év közöttiekre használják, akik munkán, iskolán, illetve képzésen kívüliek,

tehát társadalmilag inaktívak.

Az Európai Parlamentnek az Eurostat adatait feldolgozó legfrissebb jelentése szerint a EU tagállamai közül Lettország után Romániában nőtt a leginkább az inaktivitás a fiatalok körében a koronavírus-járvány első évében. Uniós szinten 720 ezerrel nőtt a társadalmilag tétlen fiatalok száma, ami lényeges növekedést jelent, azonban még így sem hasonlítható össze a tíz évvel ezelőtti globális gazdasági válság munka- és célnélküliségével. Tény, hogy a 2013 óta tartó pozitív, csökkenő trend megfordult a járvány eredményeképpen.

• Lettországban 6,9,
• Romániában 5,3,
• Cipruson 3,3
• és Görögországban 3,2 százalékpontos növekedést regisztráltak.

Összehasonlításképpen: az uniós tagállamokban átlagosan 1,3 százalék a növekedés.

Tagállamonként változik a „sem-sem nemzedék” nemi eloszlása,

de jellemzően a lányok/nők vannak többségben – nemcsak Romániában, hanem Bulgáriában, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Olaszországban is. Ennek oka a hagyományos női szerepekben keresendő: azok a nők, akik nem dolgoznak, nem is tanulnak, illetve nincs szakképesítésük többnyire háztartásbeliek, így legtöbb idejüket a gyereknevelés és a háztartás köti le. Az Európai Parlament az adatok elemzése után azt a következtetést vonta le, hogy a fiatalokat különösen rosszul érintette a járvány, a munkaprogram csökkentése és az inaktív időszakok gyakorisága. Az év első trimeszterében úgy tűnt, hogy enyhül a munkanélküliség, de ez a fiatalok vonatkozásában lassúbb folyamatnak bizonyult, mint a munkaerőpiac más szereplői számára. A változások

leginkább a pályakezdő 15 és 24 év közöttieket érintették negatívan.

A legborúlátóbb következtetés szerint a Covid-19 okozta válságnak súlyosabb és hosszan tartóbb következményei lehetnek a munkaerőpiacra nézve, mint a tíz évvel ezelőtti gazdasági krízisnek. Minél hosszabb ideig tart, annál jobban fog mélyülni a munkanélküliség a fiatalok körében (is).