Nem maradunk lehallgatás nélkül

Olyan nincs, hogy a Nagy Testvér ne figyeljen Romániában: attól, hogy az alkotmánybíróság februárban alkotmányellenessé nyilvánította a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által a bűnügyi nyomozások során végzett lehallgatásokat, még nem maradunk kíváncsi hatósági fülek nélkül. Raluca Prună igazságügy-miniszter közölte: a jövőben az ügyészség, illetve az ügyészség alárendeltségébe tartozó rendőri szervek végezhetik a lehallgatásokat a nyomozások során.

Prună kedden este Temesváron közölte: kezdeményezi egy, a helyzetet rendező kormányrendelet elfogadását. Elárulta, az alkotmánybírósági döntés nem az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályt (DNA) hozza a legnehezebb helyzetbe, hanem a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztályt (DIICOT), illetve a többi ügyészséget. Mint kifejtette, már tárgyalt a helyzetről az ügyészségeket felügyelő hatósággal és a SRI-vel is, mivel jelenleg kizárólag a hírszerzés rendelkezik a szükséges infrastruktúrával.

A miniszter szerint mivel a szükséges felszerelés egymilliárd euróba kerül, ideiglenes megoldásként a lehallgatást végző hatóságok a SRI infrastruktúráját veszik majd igénybe. Hozzátette: a továbbiakban azt kell eldönteni, megkettőzik-e az infrastruktúrát, vagy biztosítják, hogy csakis a nyomozást végző szervek juthassanak hozzá a lehallgatást lehetővé tevő berendezésekhez.

Az alkotmánybíróság februárban nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek a büntetőjogi perrendtartás azon cikkelyét, amely arra vonatkozik, milyen szervek folytathatnak lehallgatási tevékenységet. Az ítélet értelmében a büntetőjogi perrendtartás 142. cikkelyének első bekezdése nem felel meg az alkotmánynak. Ez úgy szól: „a megfigyelésre az ügyész ad utasítást vagy elrendelheti, hogy azt a nyomozó hatóság, vagy a rendőrség szakemberei, vagy más állami szakszervek hajtsák végre”. A taláros testület szerint a „más állami szervek” kitétel nem alkotmányos, mivel nem elég világos, nem pontosítja egyértelműen ugyanis, hogy mely állami szervről van szó.