Nagyon nem tetszik a legfőbb ügyésznek, hogy az igazságügy-miniszter ki akarja rúgni

Már megint – vagy inkább még mindig – áll a bál a romániai igazságszolgáltatásban: Augustin Lazăr legfőbb ügyész alaptalannak nevezte  a fejére olvasott bűnlajstromot annak nyomán, hogy Tudorel Toader igazságügy-miniszter szerdán este hosszasan sorolta, szerinte milyen visszaéléseket követett el, és a menesztését javasolta.

Toader a  Lazăr menedzseri tevékenységének kiértékelését célzó, általa elrendelt vizsgálat eredményeit ismertetve akkurátusan, húsz pontba szedve sorolta fel, miért is akar útilaput kötni a legfőbb ügyész talpára. Ha valaki nem emlékszik: így járt el év elején is, amikor Laura Codruţa Kövesit, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyészét döngölte földbe.

A miniszter egyebek mellett nyilvános megszólalásait rótta fel a legfőbb ügyésznek, amelyekkel az védelmébe vette Kövesit, bírálta a törvényhozást és a kormányt az igazságügyi reformhoz tartozó törvényekért, továbbá azt, hogy titkos együttműködési megállapodást kötött a hírszerző szolgálattal. A tárcavezető szerint

a legfőbb ügyész ezzel a „törvénytelen”, a közvélemény elől eltitkolt lépéssel egy „párhuzamos igazságszolgáltatás” előtt nyitott utat.

Toader szerint Lazăr t 2016 áprilisában hiányos pályázat alapján nevezték ki legfőbb ügyésznek, azóta pedig számos esetben túllépte hatáskörét, az ártatlanság vélelmét sértő módon „magas rangú vádlottakról” beszélt a nyilvánosság előtt, és nyilvánosan megkérdőjelezte a DNA-főügyész kiértékelésének és leváltásának jogalapját.

Toader szerint Lazăr eltérítette a legfőbb ügyészi tisztséget annak alkotmányos rendeltetésétől, a tarthatatlan helyzet pedig csak a felmentésével orvosolható.

Lazăr viszont azt mondja: az igazságügy-miniszter által a menesztése indoklására felhozott érvek „egyértelmű túlzások”, és valójában arról van szó, hogy

a kormány ezt a módot találta ki arra, hogy válaszoljon a Velencei Bizottság ajánlásaira, amelyekben az földbe döngölte az igazságügyi törvények módosításait.

Emlékeztetett: két nappal ezelőtt a Velencei Bizottság azt ajánlotta a román hatóságoknak, hogy gondolják újra a vezető ügyészek kinevezését szabályozó törvényi rendelkezéseket, és ne zárják ki a kinevezési eljárásból a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM) és az államfőt.

Lazăr szerint legfőbb ügyészként kötelessége nyilvánosan állást foglalni és intézményesen véleményt nyilvánítani az igazságszolgáltatást érő „indokolatlan támadások” ügyében. Úgy véli, nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy kiálljon a jogrend védelmében, és állást foglaljon a Romániában zajló igazságügyi reform kapcsán.

Véleménye szerint az igazságügy-miniszter jelentése nélkülözi a szilárd alapot, hiszen mind az Igazságügyi Felügyelet (IJ), mind pedig a CSM pozitívan értékelte tevékenységét.

„Ilyen körülmények között az igazságügyi miniszter alaptalan következtetései destabilizálják a főügyészséget,

márpedig a legfőbb ügyészi tisztség stabilitása alapvető fontossággal bír az intézményi stabilitás szempontjából egy olyan időszakban, amikor az igazságügyi törvények és a büntető törvénykönyvek módosításai különösen érzékenyen érintik az igazságszolgáltatási rendszert” – fogalmazott.

Lazăr rámutatott, 36 éven keresztül kizárólag „jeles” minősítéseket kapott a tevékenységi kiértékelőkön, és soha nem kérdőjelezték meg szakmaiságát. Kifejtette: nem volt semmilyen „összeesküvés” az igazságügy-miniszter, a CSM és az államfő között, amikor őt nevezték ki legfőbb ügyésszé.

Meglátása szerint az igazságügyi miniszter jelentése sérti a legfőbb ügyész és az főügyészség függetlenségét, hiszen a közvélemény figyelmének középpontjában levő fontos ügyekben zajlik kivizsgálás.

– vetette fel Lazăr.

Nyilatkozta végén a főügyész úgy értékelte, hogy nemcsak az ő karriere, hanem Románia is kulcsfontosságú pillanathoz ért. 

A legfőbb ügyész nyilatkozata azonban valószínűleg senkit sem hat majd meg, hiába áll majd ugyanis ki mellette Klaus Iohannis államfő, Kövesi példája alapján nem tarthatja őt meg a tisztségében.  Mint ismert, az ügyészségi vezetőket az államfő nevezi ki és váltja le az igazságügyi miniszter javaslata alapján. Miután azonban az alkotmánybíróság a DNA-főügyész leváltása ügyében az államfővel folytatott jogvitában a szociálliberális kormánynak adott igazat,t Iohannis aligha tagadhatja meg Lazar felmentését. Vagy ha megteszi, az alkotmánybíróság ugyanúgy dönt, mint Kövesi esetében.

A taláros testület ugyanis megállapította: Iohannis alkotmányos konfliktust idézett elő, amikor megtagadta a kormánykoalíció által visszaélésekkel vádolt DNA-főügyész elmozdítását, és arra kötelezte az elnököt, hogy adja ki a felmentéséről szóló rendeletet. Arra az alkotmányos előírásra alapozta döntését, amely szerint az ügyészek az igazságügyi miniszter fennhatósága alatt fejtik ki tevékenységüket. A testület leszögezte: az elnöknek az ügyészségi vezetők felmentésénél nincs „önkényes” hatalma, nem mérlegelheti annak időszerűségét, csak szabályosságát.