Na, vajon melyik országban folytatta le a legtöbb vizsgálatot az EU csalásellenes hivatala?

Több mint 270 vizsgálatot zárt le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF), amely ezek nyomán nagyjából 630 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot - derült ki a szervezet szerdán közzétett éves jelentéséből.

Az OLAF tevékenységét ismertető értékelés szerint tavaly 272 ügyet zártak le, és ezekben 346 ajánlást adtak ki az illetékes uniós és tagállami hatóságok számára, amelyek lehetővé teszik 631 millió euró visszafizetését az EU költségvetésébe. A szervezet ezen időszak alatt 219 új vizsgálatot indított.

Giovanni Kessler, az uniós forrásokat érintő visszaélések felgöngyölítésével megbízott hivatal főigazgatója szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte: tavaly „elárasztották" a szervezetet a bejelentések.

A legtöbb vizsgálatot Romániában (21) folytatták le.

Romániát Lengyelország követte szám szerint 16 vizsgálattal. A harmadik helyezett Magyarországon 13 ügyben vizsgálták a nemzeti vagy regionális szinten kezelt uniós források felhasználását.

Hangsúlyozták, „számos rendkívül súlyos szabálytalanságra", illetve lehetséges csalásra és korrupcióra derítettek fényt.

Az OLAF az ügyben az Európai Bizottságnak 228 millió euró, az Európai Beruházási Banknak pedig 55 millió euró visszafizettetését javasolta - állt a jelentésben.

Magyarországról 22 bejelentés érkezett feltételezett csalásokra vonatkozóan az OLAF-hoz 2016-ban, ezek közül 20 a magánszektorból, kettő pedig a közszférából. A legtöbb bejelentés Németországban és Romániában történt (35), a legkevesebb pedig Cipruson és Svédországban (1).

Kessler arról is beszámolt, hogy a jövőben szigorúbb vizsgálatokra számíthatnak majd azok az uniós tagországok, amelyek nem csatlakoznak az európai ügyészséghez. Hozzátette, ez nem fenyegetés, mindössze azonos feltételeket akarnak teremteni a csalások elleni küzdelem terén minden tagállamban.

Az ügyészi hivatal felállítását Lengyelország, Málta és Svédország mellett Magyarország sem támogatja, Hollandia még nem döntött, Nagy-Britannia, Dánia és Írország pedig jelenleg sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén.

A főigazgató elmondta továbbá, hogy „rendszerszintű problémákat" tártak fel az Európai Parlament működésében, amelyek ellen fel kell lépni. Példaként említette a korrupciót, az összeférhetetlenséget, és azt, hogy több képviselő is szabálytalanul használja fel az uniós pénzeket és fiktív állásokat hoz létre.

Jelentésében a hivatal a legfontosabb tendenciákat is elemezte. Mint írták,

a közbeszerzések továbbra is vonzó területet jelentenek a csalók számára,

sok esetben transznacionális bűncselekményekről van szó, gyakori az a szereposztás, hogy az ajánlatkérő más tagállamokban működő vállalatokat bíz meg, amelyek a munkát szintén más országokban letelepedett cégeknek adják alvállalkozásba.

Kiemelték emellett, hogy egyre „népszerűbbek" az uniós kutatási és foglalkoztatási támogatásokkal kapcsolatos csalások, továbbá hogy a bűnszövetkezetek összetett transznacionális rendszereket használnak a vámok elkerülésére.