// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Na, má’ megin’ érzékenykednek ezek a bihoriak onnan Oradeáról

// HIRDETÉS

Átugrunk Bratislavába sörözni, megnézzük a mukacsevói várat, majd egy hetet a cinutul szekujeszkben töltünk.

Csodálatos kommunikációs bravúrt hozott össze közös erővel a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője és az MTI. A következő szövegű hírt bírták pénteken kora délután összedobni:

„Magyar rendőrök a romániai Bihor megyében, román egyenruhások pedig Hajdú-Biharban látnak el járőrszolgálatot augusztusban, az erről szóló együttműködési megállapodást pénteken Ártándon írták alá a két megye rendőri vezetői - közölte a hajdú-bihari rendőrségi szóvivő az MTI-vel. A két rendőri szerv évek óta kialakított együttműködési gyakorlata alapján a román rendőrök augusztus 4-től augusztus 21-ig Hajdúszoboszlón, míg a magyar egyenruhások Bihor megyében látnak el szolgálatot - tette hozzá Dobó Dénes.

Az együttműködés célja a szakmai tapasztalatok cseréjén túl, hogy a rendőrök idegenforgalmi szempontból kiemelt jelentőségű területeken járőrözzenek, és kölcsönösen segítsék országaik turistáit - magyarázta a szóvivő.

Hozzátette: a közös járőrszolgálatok hozzájárulnak az üdülőváros közbiztonságának, közrendjének megszilárdításához, a bűncselekmények és szabálysértések megelőzéséhez, valamint a turisták nyugalmának biztosításához.”

Ezúton gratulálunk a rendőrségi szóvivőnek, akinek a jelek szerint a különböző intézkedések foganatosításának megvalósítása közben (sérelmére) nem jutott ideje arra, hogy kikönyvtárazza: a Debrecentől alig több mint tíz kilométerre található, Hajdú-Biharral szomszédos, sőt 1920-ig azzal egybetartozó megyének magyar neve is van, sőt a román Bihor épp az eredeti Bihar eltorzított formája.

Valamint javasoljuk a nemzeti hírügynökség újságíróját és szerkesztőjét is „A nyelvi asszimiláció sikeréért” díjra, amely egy magyar helységnévtáblán taposó román politikust ábrázol, és amelyet egy ráérő percében Gheorghe Funar vagy Bogdan Diaconu ad majd át az érintetteknek.

Addig is kívánok további kellemes délutánt a debreţini illetékeseknek innen a napfényben fürdő oradeai szőlőhegyek tövéből.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS