// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Kelemen Hunor

Mozogni szuper!

// HIRDETÉS

Együtt mozogni és versenyezni még jobb, sőt: hatalmas buli. 650 diák sportbulija kezdődött tegnap.

Hat sportágban több mint 650 erdélyi magyar középiskolás versenyzik ezen a héten Kolozsváron. Az Erdély kupából Erdélyi Magyar Középiskolás Sportolimpiává nőtt rendezvényt tegnap nyitották meg a magyar színházban, ahol nemcsak az élsportolók, hanem az élpolitikusok is átvették a sportos hangulatot, és lendületesen váltották egymást a színpadon.

 

Abban a bő egy órában, amit ki kellett bírni a beszélgetésig az élsportolókkal, megtudtuk

  • Horváth Anna alpolgármestertől, hogy Szabó Katalin volt a példaképe, a győztesek pedig soha nem adják fel;
  • Bodor Lászlótól, a Sportolimpia elnökétől, hogy idén szinte megkétszereződött a résztvevők száma, és hogy ő a fairplay-nek szurkol;
  • Markó Bálintttól, a BBTE rektorhelyettesétől, hogy ő még fekete-fehérben látta Szabó Katit, és hogy amikor ő Kolozsvárra került, csak akkor szaladtak az emberek a szürke és komor nagyvárosban, ha esett az eső, vagy el akarták érni a buszt, ma viszont már sokan, színesben és azért, mert jól esik;
  • Burus Siklódi Botondtól, a pedagógusszervezet elnökétől azt, hogy a tudást és akaratot összekapcsoló sport nélkül nem leszünk egészségesek és műveltek, viszont a küzdőszellem jót tesz a motivációnknak,
  • Kelemen Hunor RMDSZ-elnöktől pedig azt, hogy mindenki győztes, aki indult a Sportolimpián, és aki tudja, hogy sem a vereség, sem a győzelem után nem szabad megtorpanni.

Nem számít, mondta, hogy a középiskolás sportolók közül hányan lesznek élsportolók, tanárok, akadémikusok vagy gazdák, mert minden téren a kitartás, a tehetség és a nagyon sok munka számít, és hogy magunkhoz képest is fejlődjünk.

 

Szabó Katinak négy olimpiai aranyérme van, akárcsak Portugáliának, Kati akár Portugália is lehetne, vezette fel Kelemen Hunor minden idők legérmesebb és egyik legközvetlenebb erdélyi magyar sportolóját, majd kitüntette az RMDSZ Sport Életműdíjával. A Sportolimpia fővédnöke ténylegesen meghatódott a hosszas ünnepléstől:

 

 

Sportosabb protokollal folytatódott az est: színpadra futottak a foci-, kézilabda-, röplabda- és kosárlabdacsapatok, és sportáganként összeálltak egy nagy képpé az élsportolókkal és az élpolitikusokkal, akik aztán átadták az érmeket és okleveleket a tegnap befejeződött úszás- és atlétikai számok győzteseinek.

 

A diákok után az olimpia szelleme lebegett vala a színpad felett: Kádár Zoltán sportriporter, aki aznap tért haza a riói paralimpiáról, kollégájával és három erdélyi magyar olimpikonnal beszélgetett. A zágoni születésű Szabó Kati tornász elképesztő eredménnyel zárta 1984-ben a Los Angeles-i olimpiát (négy arany, egy ezüst), majd rengeteg vébé és Eb-érem után 1987-ben, 

 

a következő olimpia előtt döntötte el, hogy abbahagyja.

Olyasmiért, ami ma már inkább a folytatásra, mint az abbahagyásra motiválja a sportolókat: a rotterdami világbajnokságon csak a csapatarany jött össze neki, a gerendán "csak" bronzérmet nyert. Húsz évesen egész egyszerűen szeretett volna már valami mást is csinálni, mondta, mert addig annyi információt kellett feldolgoznia a tornával kapcsolatban, hogy úgy érezte, több már nem fér a fejébe.

 

Nagyon benne maradt a tüske, hogy Los Angeles-ben egyéni összetettben csak ezüstöt nyert - derült ki, mert a végül aranyérmet nyert Mary Lou Rhetton mindössze egy fél ponttal előzte meg. Egy két-három pontos, tiszta különbségbe inkább bele tudott volna nyugodni Szabó Kati, aki azt is elmesélte, hogy amerikai riválisa viszont idén megkereste a Facebookon, ő visszajelzett neki, és készülnek személyesen is találkozni.

 

Versenyző korában még messze nem lehetett ilyen könnyen kapcsolatot teremteni: az edzőlegenda Károlyi házaspárral nem beszélhetett magyarul, csak románul, külföldi újságíróknak nem nyilatkozhatott, és könnyen lehet, hogy több szekus, mint újságíró fogadta a bukaresti reptéren, amikor hazatértek az olimpiáról. 

 

 

Trandafir Norbert úszó, Kádár Zoltán sportújságíró és Szabó Kati (volt) tornász | Fotók: Szabó Tünde

 

Az erdélyi magyar sportlegendát Kolozsváron vagy Déván már nem ismerik fel, de otthon, Zágonban még igen, oda évente visszajár vakációzni. Minden más, például hogy mennyire kedves jelenség Szabó Kati, kiderül róla a fenti videóban.

 

A név már nem számít, az ő úszóiskolájába se azért iratkoznak a gyerekek, mert ismernék a nevét - mondta a marosvásárhelyi Trandafir Norbert. Norbert idén az elődöntőig jutott Rióban, és most még nem tudott egyértelműen válaszolni Kádár Zoltán kérdésére, hogy Tokióban indul-e. Tiszta szívéből szereti az úszást, mondta, de nem tudja, hogy négy év múlva is szeretni fogja-e ennyire. Azt viszont sajnálja, hogy a mai szülők nem terelik az élsport felé a gyerekeiket.

 

Miklós Andrea a román 4x400 méteres váltó tagjaként 14. lett Rióban, és az biztos, hogy ő nagyon akar indulni a következő olimpián is. Nagyon meg kellett küzdeniük a 14. helyért is, mondta a még csak 16 éves Andi, aki már 8 éve edz, és ha kellene, most is az atlétikát választaná. Szabadidejében többek között azt nézte Rióban, hogy edzenek a nagyok, például Usain Bolt, árulta el.

 

 

Miklós Andrea atléta és Szép Zoltán újságíró

 

A nagyok nagyon különbözőek egyébként, mesélte Szép Zoltán rádiós és tévés sportriporter, akinek egy álma teljesült azzal, hogy újságíróként kijutott a riói olimpiára. Usain Bolt például nagyon közvetlen, miután megnyert egy futamot, akár másfél óráig is adta az interjúkat, és minden kérdésre válaszolt, még ha századjára tették is fel neki ugyanazt. 

 

Michael Phelps viszont másfél percet szán erre, bejelenti, hogy 3 kérdést fogad, gyorsan kijelöli a három újságírót, aki kérdezhet, majd a válaszok után lelép - mesélte Szép Zoltán, aki viszont minden versenyszámban, amit megnézett, úgy beleélte magát a szurkolásba, hogy kirázta a hideg.

 

Kádár Zoltánra az tette a legerősebb benyomást a paralimpián, hogy ott mennyire magától értetődő, hogy az ellenfél nemcsak rivális, hanem sporttárs és barát is. Főleg csapatsportban gyakori, hogy a dodzsemként ütköző kerekesszékesek felborulnak, és olyankor nem mindig a csapattárs, hanem gyakran az ellenfél játékosa segíti fel a „kiborult” sportolót. 

 

 

Megnyitózáró csoportkép, előtérben Trandafir Norbert, Miklós Andrea, Sazbó Kati, Kádár Zoltán, Spitzer Judit konferanszié, mögöttük Szép Zoltán és Horváth Anna

 

A fairplay-nek ezzel a mindent átható szellemével, huj-huj-hajrázással és újabb csoportképpel bocsátotta el a sportolimpiás fiatalokat, akik addigra már rendesen megéheztek: a Facebookon érkező kérdések közül az volt a legkonkrétabb, hogy „Mi lesz vacsorára, tanár úr?” A második Sportolimpia vasárnapig tart, jó versenyzést és jó étvágyat kívánunk hozzá.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság
Krónika

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság döntése értelmében egy köztisztviselő nyugdíjazásáról kiállított határozat a munkaviszony megszűnését jelenti akkor is, ha az illető köztisztviselő kérelmezte a nyugdíj kifizetésének felfüggesztését.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Kelemen Hunor a Krónikának: beláthatatlan következményekkel járna a magyarokra Georgescu végső győzelme
Krónika

Kelemen Hunor a Krónikának: beláthatatlan következményekkel járna a magyarokra Georgescu végső győzelme

Nagyon erős mainstream ellenes szavazás történt az államfőválasztás első fordulójában, az emberek büntetni akarták a román kormánypártokat – állapította meg a Krónikának Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje.

Jogerősen pert veszített a Hargita megyei tanács
Székelyhon

Jogerősen pert veszített a Hargita megyei tanács

A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék helybenhagyta a Bukaresti Ítélőtábla döntését, elutasítva a Hargita megyei önkormányzat fellebbezését, hogy érvénytelenítsék a korondi hulladékátrakó építőjének követeléseit. Így a megyei tanácsnak fizetnie kell.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS