// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Most is a PSD a legnépszerűbb, de ellenzéki oldalon Cioloş mozgalma úgy jön fel, mint a talajvíz

// HIRDETÉS

Érdekes eredményeket hozott a Sociopol augusztusi felmérése.

Ha most vasárnap rendeznék a parlamenti választásokat, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) ezúttal is nyerne, de támogatottsága csökken – ezt mutatja a Sociopol közvélemény-kutató legfrissebb felmérése.

A PSD-re a válaszadók 35 százaléka szavazna, míg a második helyezett ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) az erdőben sincs mögötte: 19 százalékon áll.

Ez minden bizonnyal annak is betudható, hogy nagyon feljött a Dacian Cioloş volt technokrata miniszterelnök, korábbi uniós mezőgazdasági biztos vezette Románia Együtt Mozgalom (MRÎ), amelyre 13 százaléknyian szavaznának.

A kisebbik koalíciós párt Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 10 százalékon áll, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig 8 százalékon. Rossz hír az RMDSZ-nek, hogy a felmérés szerint az 5 százalékos parlamenti küszöb alatti, 4 százalékos támogatottsággal rendelkezik.

A futottak még kategóriában ott van a Victor Ponta volt szociáldemokrata kormányfő vezette, 3 százalékos támogatottságú Pro Románia, valamint a Traian Băsescu volt államfő által alapított, most 2 százalékon álló Népi Mozgalom Párt (PMP).

Megkérdezték azt is, mennyire bíznak a válaszadók a közszereplőkben. Az első helyen Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár áll: benne a megkérdezettek 59 százaléka bízik. Tőle messze elmarad a második helyezett Klaus Johannis államfő, akinek 33 százalékos a bizalmi indexe. Őt Gabriela Firea, Bukarest főpolgármestere követi 26 százalékos bizalmi indexszel, míg a negyedik Laura Codruţa Kövesi, a korrupcióellenes ügyészség korábbi vezetője 25 százalékkal. Liviu Dragnea PSD-elnök bizalmi indexe 15, Viorica Dăncilă miniszterelnöké 13, míg az ALDE-elnök Călin Popescu-Tăriceanué 20 százalékos. A PNL-elnök Ludovic rbanban csupán a válaszadó 8 százaléka bízik.

Arra a kérdésre, hogy a válaszadók szerint az ország jó vagy rossz irányba halad, 73 százalék úgy válaszolt: rossz irányba.

A felmérést augusztus 7. és 20. között készítették 1005 fős mintán.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS