Moldáv, ukrán és grúz közeledés az EU-hoz

Aláírták péntek délelőtt Brüsszelben az Európai Unió és Moldova, valamint Grúzia közötti társulási és szabad kereskedelmi megállapodást, valamint az Ukrajnával kötendő egyezmény még hátralévő, a szabad kereskedelemről szóló részét. Az EU Ukrajnával már márciusban aláírta a megállapodás politikai részét.
Iurie Leancă, Moldova miniszterelnöke egyetlen szóval jellemezte a megállapodást: ez maga a jövő. Emlékeztetett rá, hogy tisztában van azzal, milyen és mekkora feladatokat kell még országának leküzdenie. Mint mondta: vannak még problémák, de a dolgok „gyorsan és jó irányba" változnak. Moldova választása végleges - húzta alá Leancă.

Ukrajna EU-tag akar lenni

Az uniós csúcstalálkozóra érkezve Petro Porosenko ukrán elnök úgy vélekedett, hogy ez Ukrajna számára új perspektívát nyit, valamint a legjelentősebb nap az ország történetében, amióta elnyerte függetlenségét. Az ukrán elnök az aláírás előtt azt is bejelentette, hogy Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba.
A május végén megválasztott ukrán elnök közölte: azzal a tollal írja alá az egyezményt, amellyel novemberben Vilniusban kellett volna, ami a történelmi események elkerülhetetlenségét jelképezi. Porosenko úgy vélekedett, hogy a három ország a megállapodás értelmében fájdalmas, de régóta időszerű reformokra szorul. Tudatta azt is, az ukrán parlament hamarosan ratifikálja az egyezményt, és bízik abban, hogy ezt az uniós tagállamok is mielőbb megteszik.
„Ukrajna a legnagyobb árat fizette ezért, és legalább egy nyilatkozatra vágyik az EU részéről, hogy ha teljesíti a követelményeket, csatlakozhat. Ez az uniónak semmibe sem kerül, a hazám számára viszont a világot jelentené" - közölte Petro Porosenko, s beszédét az „Éljen az Európai Unió! Éljen Ukrajna!" felkiáltással zárta.
Irakli Garibasvili, Grúzia kormányfője is reményét fejezte ki, hogy országa minél előbb az Európai Unió tagja lehet. Garibasvili szerint Grúzia megbízható híd szerepét tölti be, dinamikusan fejlődő piac és folyosó Európa energiabiztonsága szempontjából, valamint az európai biztonsághoz is hozzájárul. A grúz miniszterelnök kiemelte: országa számára az európai integráció nem csak politikai választás kérdése.
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az aláírás előtt kijelentette: Ukrajnában emberek adták az életüket azért, hogy az ország közeledhessen Európához, amit sosem szabad elfelejteni. Nagy nap ez Európa számára - hangoztatta a belga politikus, aki szerint a társulás nem a végállomás e három ország számára az uniós közeledésben. Hasonlóan nyilatkozott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Úgy fogalmazott, hogy ez nem az út vége, hanem egy utazás kezdete, amelyre most indul el a három ország. Van Rompuy azt is kijelentette: a szerződés nem sérti Oroszország érdekeit, és Barroso is igyekezett megnyugtatni Moszkvát: a megállapodás senki ellen sem irányul. 

Moszkva bekeményít

Moszkva azonban nem különösebben hatódott meg a megnyugtatására szánt kijelentésektől. Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette: Ukrajnát az sodorta a szakadás szélére, hogy rákényszerítették: válasszon Oroszország és az EU között. Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes keményebben fogalmazott, amikor azt mondta: szuverén államokról lévén szó, bármilyen szerződést jogában állt aláírni a három egykori szovjet köztársaságnak, a következmények azonban Moszkva részéről „súlyosak” lesznek. Szergej Lavrov külügyminiszter még szerdán este kijelentette: amennyiben Moszkva úgy értékeli, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás sérti az orosz gazdasági érdekeket, szankciókat alkalmaz a három országgal szemben.

Pénteken már be is kezdtek: az orosz fél minden magyarázat nélkül törölt két, Moszkvából a moldovai fővárosba, Chişinăuba tartó repülőjáratot.