// 2026. április 2., csütörtök // Áron

Mit csinál egy székelyföldi művész Velencében?

// HIRDETÉS

Megmutatja a végességet a tengerérzésbe belefeledkezett olaszoknak.

Először nyílt önálló kiállítása székelyföldi művésznek a képzőművészet hagyományos fellegvárában, Velencében. A Csíksomlyón élő Berszán Zsolt Decomposition című tárlata egy hete látogatható a Punta della Dogana közelében, egészen július 6-ig. 

A kiállítás az idei velencei építészeti biennálé magyar pavilonjának kísérőrendezvénye, kurátora Széplaky Gerda. A kiállított műtárgyak fotóit az ő kísérőszövegével adjuk közre:

Berszán Zsolt művészete 

a végesség problémáját állítja középpontba. A fiatal képzőművész 2010 előtt készült műalkotásaiban az alternatív genezis lehetőségét feszegette, arra próbálván választ találni, hogyan ébred élet a halálban, milyen perspektívák nyílnak az ember számára a természet örök körforgásának inhumán szférájában. 

 

 

Korábbi kiállításain többnyire olyan műveket láthattunk, amelyek az elmúlás gondolatát a féreg-motívummal kötötték össze. Az általa reprezentált világ középpontjába a féreg szimbolikus alakját állította, lecserélve az emberi világot egy dezantropomorf, ismeretlen univerzumra.

 

Bár akkor is a halállal való viaskodásra kérdezett rá, de nem az emberen, hanem a test benső sötétségében rejtőző, idegen élőlények mikrovilágán keresztül. A féreg, amely minden élő számára szörnyű gondolatnak tűnik, Berszán művészetében az újrakezdés és az élet folytonosságának a letéteményese

 

A velencei tárlat az elmúlás gondolatkörének egy másik rétegét nyitja fel: Mi történik az emberrel a halál után? A kiállított művek és a helyspecifikus installáció a bomlás gondolatkörét az emberi test fókuszba állításával járja körbe. 

 

 

Mint az a kereszténység tanításaiból ismeretes, a test a halál után nem marad egyben, nem szellemül át és nem emelkedik az égbe úgy, ahogyan Jézus Krisztus és Szűz Mária teste, hanem részekre bomlik, szétrohad és megsemmisül. 

Ez az emberi élet végső traumája. 

A művek tanúsága szerint a történelem is a bomlás példázataiból épül fel: a háborúk, a gyilkosságok, a test pusztulásának megannyi történetéből. 

 

Az olaj-szilikon képek figuratívnak hatnak. De ez a figurativitás nem az azonosításon alapul, hanem a kompozíció szétbontásán. A szobrok is a bomlás mindent átható folyamatának, az élettelenség formát romboló eróziójának vannak alávetve. Itt még a víz is, mely motívumként általában az életet szimbolizálja, a halál gondolatát idézi – erőteljes reflexiót fogalmazva meg a városra, Velencére, mely egyfolytában élet és halál kettősségével szembesít. 

 

 

Mindez mégsem csupán fájdalmasan és iszonytatóan hat, hanem katartikusan és felemelően. A Decomposition a szakralitás jelentésrétegeit nyitja fel. Mert miközben a bomlás szemtanújává avat, utat nyit a legvégső kérdés megfogalmazása felé: 

Mi történik az emberi lélekkel a halál után?

(...) A művész a fekete szilikonból megalkotott testek köré felépíti a közvetlen tárgyi környezetüket is: teknőt, asztalt, ágyat, vasrudakkal bekeretezett szobát. Az emberi testre emlékeztető formákat valóságosnak ható térrel veszi körül és egy konkrét létszituációba helyezi. (...)

 

A kiállított objektek egytől egyig bomlásnak indult testformákat sorakoztatnak elénk. Tárgyakat, amelyek már nem igazi tárgyak, hanem inkább „összeroskadt objet”-ek.

 

Testmaradványok, amelyek kiforgatják az embert önmagából, hiszen arra kényszerítik, hogy saját elmúlásával szembesüljön. Ahogyan Julia Kristeva fogalmaz egy esszéjében: „[A] hulla, a legfélelmetesebb hulladék, olyan határt képez, amely mindent elér. Itt már nem én vetek ki valamit, az én lesz kivetett.”

 

 

 

 

Berszán Zsolt 1974-ben született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetemen végzett. Új művei rendszeresen láthatóak a kolozsvári Ecsetgyárban és a Bázis kiállítótér berlini projekthelyszínén. Számos kiállítása volt Európa nagyvárosaiban – Budapesten, Berlinben, Rómában, Zágrábban, Bukarestben.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Főtér

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Megtalálták a két eltűnt kislányt
Székelyhon

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében
Krónika

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében

Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket
Székelyhon

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket

Újabb részletek láttak napvilágot hétfő késő délután a Dicsőszentmártonból eltűnt és a várostól négy kilométerre, egy elszigetelt területen megtalált kislányok ügyében.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS