// 2025. december 2., kedd // Melinda, Vivien

Mit csinál egy székelyföldi művész Velencében?

// HIRDETÉS

Megmutatja a végességet a tengerérzésbe belefeledkezett olaszoknak.

Először nyílt önálló kiállítása székelyföldi művésznek a képzőművészet hagyományos fellegvárában, Velencében. A Csíksomlyón élő Berszán Zsolt Decomposition című tárlata egy hete látogatható a Punta della Dogana közelében, egészen július 6-ig. 

A kiállítás az idei velencei építészeti biennálé magyar pavilonjának kísérőrendezvénye, kurátora Széplaky Gerda. A kiállított műtárgyak fotóit az ő kísérőszövegével adjuk közre:

Berszán Zsolt művészete 

a végesség problémáját állítja középpontba. A fiatal képzőművész 2010 előtt készült műalkotásaiban az alternatív genezis lehetőségét feszegette, arra próbálván választ találni, hogyan ébred élet a halálban, milyen perspektívák nyílnak az ember számára a természet örök körforgásának inhumán szférájában. 

 

 

Korábbi kiállításain többnyire olyan műveket láthattunk, amelyek az elmúlás gondolatát a féreg-motívummal kötötték össze. Az általa reprezentált világ középpontjába a féreg szimbolikus alakját állította, lecserélve az emberi világot egy dezantropomorf, ismeretlen univerzumra.

 

Bár akkor is a halállal való viaskodásra kérdezett rá, de nem az emberen, hanem a test benső sötétségében rejtőző, idegen élőlények mikrovilágán keresztül. A féreg, amely minden élő számára szörnyű gondolatnak tűnik, Berszán művészetében az újrakezdés és az élet folytonosságának a letéteményese

 

A velencei tárlat az elmúlás gondolatkörének egy másik rétegét nyitja fel: Mi történik az emberrel a halál után? A kiállított művek és a helyspecifikus installáció a bomlás gondolatkörét az emberi test fókuszba állításával járja körbe. 

 

 

Mint az a kereszténység tanításaiból ismeretes, a test a halál után nem marad egyben, nem szellemül át és nem emelkedik az égbe úgy, ahogyan Jézus Krisztus és Szűz Mária teste, hanem részekre bomlik, szétrohad és megsemmisül. 

Ez az emberi élet végső traumája. 

A művek tanúsága szerint a történelem is a bomlás példázataiból épül fel: a háborúk, a gyilkosságok, a test pusztulásának megannyi történetéből. 

 

Az olaj-szilikon képek figuratívnak hatnak. De ez a figurativitás nem az azonosításon alapul, hanem a kompozíció szétbontásán. A szobrok is a bomlás mindent átható folyamatának, az élettelenség formát romboló eróziójának vannak alávetve. Itt még a víz is, mely motívumként általában az életet szimbolizálja, a halál gondolatát idézi – erőteljes reflexiót fogalmazva meg a városra, Velencére, mely egyfolytában élet és halál kettősségével szembesít. 

 

 

Mindez mégsem csupán fájdalmasan és iszonytatóan hat, hanem katartikusan és felemelően. A Decomposition a szakralitás jelentésrétegeit nyitja fel. Mert miközben a bomlás szemtanújává avat, utat nyit a legvégső kérdés megfogalmazása felé: 

Mi történik az emberi lélekkel a halál után?

(...) A művész a fekete szilikonból megalkotott testek köré felépíti a közvetlen tárgyi környezetüket is: teknőt, asztalt, ágyat, vasrudakkal bekeretezett szobát. Az emberi testre emlékeztető formákat valóságosnak ható térrel veszi körül és egy konkrét létszituációba helyezi. (...)

 

A kiállított objektek egytől egyig bomlásnak indult testformákat sorakoztatnak elénk. Tárgyakat, amelyek már nem igazi tárgyak, hanem inkább „összeroskadt objet”-ek.

 

Testmaradványok, amelyek kiforgatják az embert önmagából, hiszen arra kényszerítik, hogy saját elmúlásával szembesüljön. Ahogyan Julia Kristeva fogalmaz egy esszéjében: „[A] hulla, a legfélelmetesebb hulladék, olyan határt képez, amely mindent elér. Itt már nem én vetek ki valamit, az én lesz kivetett.”

 

 

 

 

Berszán Zsolt 1974-ben született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetemen végzett. Új művei rendszeresen láthatóak a kolozsvári Ecsetgyárban és a Bázis kiállítótér berlini projekthelyszínén. Számos kiállítása volt Európa nagyvárosaiban – Budapesten, Berlinben, Rómában, Zágrábban, Bukarestben.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az MTV megszűnésével egy korszak zárult le

Sánta Miriám

MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?

Szilvafák lila derengésben – huszonötödik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy romániai megyén repült át egy orosz drón, mire lezuhant – hírek kedden
Főtér

Négy romániai megyén repült át egy orosz drón, mire lezuhant – hírek kedden

Orosz oligarchák és bűnözők szerezhettek hamis román személyazonosságot, hatalmas vizsgálat folyik. Bukarest mellett megint gázrobbanás történt.

Harmincéves magok, mai ízek – egy hegyközkovácsi gazda mindennapjai a piacig
Krónika

Harmincéves magok, mai ízek – egy hegyközkovácsi gazda mindennapjai a piacig

Négy árnyi paradicsom, saját nevelésű palánták, hagyományos fajták magjaiból szaporított növények, jókora gyümölcsös és heti három piacozás Nagyváradon – így lehetne röviden összefoglalni Bódis Imre hegyközkovácsi zöldségtermesztő mindennapjait.

Nemzeti ünnep helyett nemzeti cirkusz Gyulafehérváron – hírmix
Főtér

Nemzeti ünnep helyett nemzeti cirkusz Gyulafehérváron – hírmix

A románok elsöprő többsége szereti a hazáját és büszke Romániára. „Ki az a Sara?” – liszttel és egyéb alapélelmiszerekkel dekorálta ki volt párja autóját egy nő.

Székelyudvarhelyi csillag született a magyarországi tehetségkutató színpadán – videóval
Székelyhon

Székelyudvarhelyi csillag született a magyarországi tehetségkutató színpadán – videóval

Elkápráztatta a közönséget és a zsűrit is a székelyudvarhelyi apa-lánya duó: Kristóf Béla és Rebeka tarolt a Csillag születik tehetségkutató műsorban bemutatott produkciójukkal.

Kifütyülték a miniszterelnököt Gyulafehérváron, az államfő Bukarestben „népfürdőzött” a román nemzeti ünnepen
Krónika

Kifütyülték a miniszterelnököt Gyulafehérváron, az államfő Bukarestben „népfürdőzött” a román nemzeti ünnepen

Több mint 3000 román és szövetséges katona részvételével rendezték meg hétfőn Bukarestben a hagyományos katonai díszszemlét a Román Királyság és Erdély egyesülését egyoldalúan kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 107. évfordulója alkalmából.

Erőszakkal hatoltak be Georgescu hívei a gyulafehérvári székesegyházba – videóval
Székelyhon

Erőszakkal hatoltak be Georgescu hívei a gyulafehérvári székesegyházba – videóval

Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre. A román nemzeti ünnep alkalmából szervezett eseményt incidensek kísérték.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Az MTV megszűnésével egy korszak zárult le

Sánta Miriám

MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?

Szilvafák lila derengésben – huszonötödik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS