// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Mennyiért adnád el a lelked?

// HIRDETÉS

Ha latin című darabbal készül a kolozsvári színház, akkor a közönség extrém különlegességre készüljön. Musical graffitivel és diákokkal tiniknek.

Úgy szeretnénk sikeresek lenni, hogy meg szeretnénk őrizni a lelkünket, és úgy szeretnénk megőrizni a lelkünket, hogy sikeresek legyünk. Miként teljesíthető ez? Ezt a kérdést feszegeti Serena extrém körülmények között. 

A nagyon fiatal és a legfiatalabb kolozsvári közönség is fogja szeretni, mert ez a fausti paktum átírása a 21. századra - vezette ma fel a Serena in X-tremis című musicalt Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője és Stephanie Robinson tolmácsa.

 

Serena egy igazi undeground figura, a metróban énekel, és a siker érdekében eladja a lelkét: médiasztárrá válik. Stephanie Robinson írta hozzá a zenét, Theodore Shank és Adele Edling Shank a szöveget. Stephanie Robinson maga is nagyon színes egyéniség, a hétfői sajtótájékoztatón alig tudtam figyelni arra, amit mond, annyira lefoglaltak a karjaira tetovált ábrák.

 

Ő ugyanis amellett, hogy zeneszerző, előadó és színházi hangmérnök, metálzenekarokkal dolgozik együtt, hanginstallációkat készít, ráadásul még testművész is, vagyis tetoválásokat készít, és gyakorlatilag önmaga cégére.

 

 

Visky András, Stephanie Robinson, Gyenes Ildikó és Albu István

 

Aki azért jött Kolozsvárra, mert ugyan a zenés tanmesével a kolozsvári társulat és Albu István rendező három éve már megismerkedett egy workshopon, most Vajna Noémi dramaturggal lerövidítették és koncert-előadássá formálták a darabot. 

 

Erre azért volt szükség, derült ki a mai sajtótájékoztatón, mert az amerikai darab eredetileg nagyon kötődött a 2001. szeptember 11-i terrortámadáshoz. Azért vált itt koncert-előadássá, hogy élő de egyáltalán nem szokványos zenével mutathassák meg a szereplők fejlődését.

 

Az előadás végét még ezután találják ki azzal együtt, hogy vasárnap este héttől már nézők elé kerül. A dramaturg annyit viszont elárult, hogy reménykeltő lesz majd a vége. 

 

Albu István először rendez zenés darabot, ezért most ásta bele magát a zene dramaturgiai hatásába a színészzenekar, a Loose Necktie Society segítségével. Bár nevesített szerepük nincs, a zenekar tagjai mégis szerves részei az előadásnak, folyamatos az interakciójuk az öt szereplővel. 

 

 

Gyenes Ildikó koreográfus, Albu István rendező, Vajna Noémi dramaturg

 

Albu István nagyon nagyra értékelte azt a többletet, hogy Balla Szabolcs, Farkas Loránd, Váta Loránd és Viola Gábor színész létükre hangszerhez nyúltak, és most azzal lépnek fel. És mind nagy élvezettel és szeretettel teszik akár hangszerrel, akár anélkül, diákok és a befutott színészek egyaránt, keltette fel darabnéző étvágyunkat Albu.

 

Egyébként ha nem számoljuk a kart és a zenekart, akkor az öt szereplőnél jóval többen dolgoztak az előadáson olyanok, akik nem lépnek fel. Gyenes Ildikó, a Győri Színház koreográfusa két éve az Óz, a nagy varázslóhoz tanította meg táncolni az akkori színis diákokat, most a Serena kedvéért a jelenlegi diákokon gyúrta át a tánctechnika alapjait.

 

Az élőzene és tánc mellett lesz az előadásban videó (Kerekes Zsolt), animáció (Kruppa Noémi), graffiti (Ferenczy Botond munkája Tenkei Tibor díszletén), és Bocskai Gyopár jelmezei sem mindennapiak. Azt is megtudtuk, mit graffitiztek a „falakra”: a dalok címeit, részben szövegeit.

 

 

A Bostont játszó Vatány Zsolt a sajtótájékoztatón is játszott.

 

Ha Serenát ennyire a sikervágy mozgatja, akkor a stáb sem úszta meg azt az újságírói kérdést, hogy miért nyúlt a színház ismét musicalhez: sikervágyból vagy a lélek keresésének céljával. Visky András válaszolt: mert a lélek keresésével szeretnének sikert elérni.

 

Hogy maga a darab nem ennyire patetikus és egyszerű, mint a kérdés, az egyrészt látszik a kiszivárogtatott képeken, másrészt kiderül vasárnap este héttől a színház nagytermében. És pont azért jó színházba menni, mert ott a hétköznapokon nyálasnak és patetikusnak tűnő kérdésekről is természetesen lehet gondolkodni és beszélgetni. Holnap este például a Caravaggio Terminal ősbemutatóján.

 

A Serena in X-tremis bemutatójának (igen, két ősbemutató egy héten belül!) bevételét a Kolozsvári Állami Magyar Színház az Európai Színházi Unió által kezdeményezett gyűjtés keretében a balkáni árvízkárosultak megsegítésére ajánlja fel. 

 

Címlapkép: Bíró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS