// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Mégis mit csinálnak Luxemburgban?

// HIRDETÉS

Ott a legmagasabb az egy főre jutó GDP az EU-ban: az uniós átlag 264 százaléka. Romániában meg az uniós átlag fele.

Az Európai Unióban vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva Luxemburgban a legnagyobb az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) - állapította meg az EU statisztikai hivatala, az Eurostat 2013-as előzetes adatai alapján.

2013-ban Luxemburgban az egy főre jutó GDP 264 százaléka volt az EU átlagának. Jócskán lemaradva második helyen volt Ausztria, az átlag 129 százalékával.

Mediterrán az átlag

Az EU-ban 11 tagország egy főre jutó GDP-je volt az átlag fölött, 17 tagországé az átlag alatt. Épp nem érte el az átlagot Olaszország (98 százalék) és Spanyolország (95 százalék), és kevéssel maradt csak le Ciprus (86 százalék).

 

Magyarországon az egy főre jutó GDP az EU átlag 67 százaléka volt, a szomszédos országok közül Románia 54 százalékon, Horvátország 61 százalékon, Szlovákia 76 százalékon állt. A tagországok közül Bulgáriában volt a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP, az átlagnak csupán a 47 százaléka.

Az igazi különbség

Az Eurostat munkatársai szerint az egy főre jutó GDP gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére az országok közti különbségek miatt. Erre a célra szerintük jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC).

 

Az AIC mutatót nézve továbbra is Luxemburg az első, az EU-s átlag 138 százalékával, és Bulgária az utolsó az átlag 49 százalékával. A luxemburgi adat tehát nem olyan kiugró, de az egyes tagállamoknál kevés különbség van a GDP adathoz képest, Románia AIC mutatója például itt is az átlag 54 százalékát éri el.

 

Ahol jelentős különbség van a két metódus között, az Írország. Az egy főre jutó GDP alapján bőven az átlag fölött vannak az írek (126 százalék), de az AIC adat alapján az átlag alatt (97 százalék).

 

Az egyéni fogyasztás alapján Németország a második legmagasabb életszínvonalú uniós tagállam 125 százalékkal.

 

A leggazdagabb európai, de nem uniós ország Norvégia, ahol az egy főre eső GDP az uniós átlag 191 százaléka, az egyéni fogyasztás pedig az uniós átlag 139 százaléka. Svájcnál ugyanez 158% és 130%, Izland esetében 116% és 113%.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt
Főtér

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS