// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Kolozsvár

Mátyás király egyetemre ment

// HIRDETÉS

A Sapientia díszterme dísznevet kapott, a Mátyás Napok pedig egy új helyszínt. Kolozsváron nyílt meg a Mátyás király-emlékév.

Minden összejött az idei, 26. Mátyás Napok megnyitójára péntek este a Sapientia egyetem kolozsvári karán: az évfordulódömpinget királyi tartalommal sikerült meg- és eltölteni. Február 23-án

  • 575 évvel ezelőtt született Hunyadi Mátyás Kolozsváron,
  • 560 éve lépett trónra,
  • 25 éve vannak Mátyás Napok Kolozsváron,
  • ahol most indult a Mátyás király-emlékév,
  • ráadásul a Sapientia auláját is ma avatták Hunyadi Mátyás díszteremmé.

Ez a teremkeresztelés összeköti a hétköznapokat az ünneppel, mondta Macalik Arnold, a reneszánsz zenét és táncokat előadó Amaryllis Társaság elnöke, aki – mint kiderült – nem csak zenélni jött az ünnepre. Tagja volt annak a kis kolozsvári építészcsapatnak, amely kigondolta és megtervezte a Sapientia új, Tordai úti épületét. 

 

Felidézte, hogy nem volt egyszerű ekkora fesztávú termet tervezni a nyolc szintes épület földszintjére, és azt kívánta, az új név legyen olyan tartós fundamentuma e helynek, mint az igazságos Mátyás igazsága. A Mátyás Napok nyitányaként pedig László-Bakk Anikó, az Amaryllis reneszánsz zene- és táncegyüttes megalapítója szokás szerint meggyújtotta a három gyertyát.

 

 

László-Bakk Anikó meggyújtja a Mátyás Napok gyertyáit | Fotók: Szabó Tünde

 

Fénygyújtás után jött az ünnepség fénypontja: Kostyák Előd csellista megszólaltatta Brassai Sámuel nemrég felújított, több mint 180 éves gordonkáját. Ráadásul Kodály Zoltán egyik csúcsművét, a Szólószonáta első tételét játszotta rajta, ami egyszerre hihetetlenül szép és hátborzongató darab.

 

Így szól a történelmi hangszer:

 

 

Mától állandó helyszíne lesz a Sapientia a Mátyás Napoknak, ígérte meg Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja üdvözlő beszédében. Mátyás király hazaérkezik a Sapientia akadémiai közösségébe, mondta, ahol a szakmai felkészítés mellett hangsúlyt fektetnek a diákok nemzeti és közösségi elkötelezettségére is. Az aula pedig azért kapja Hunyadi Mátyás nevét, mert Kolozsváron most nincs olyan reprezentatív köztér, amely a nagy király nevét viselné.

 

Mátyás király nemcsak hadi sikereivel tűnt ki, hanem azzal is, hogy messzebbre látott, más dimenziókban gondolkodott, mint a legtöbb kortársa, és neki is köszönhetjük, hogy a magyar név ma szorgalmat, műveltséget, kultúrát is jelent szerte a világban – mondta az ünnepségen szintén felszólaló Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár.

 

Hunyadi Mátyás közép-európai mivoltát hangsúlyozta az államtitkár, hogy apja részéről kun, román (havasalföldi), anyja részéről délszláv eredetet egyesít magában, házasságai révén cseh és itáliai kapcsolatait mélyítette, egységesnek látta a közép-európai térséget, ahol ma nem él olyan nép, amely ne kötődne valahogy hozzá, és ne gondolkodna a térség régi dicsőségének visszaszerzésén.

 

 

Tonk Márton és Potápi Árpád leleplezi a díszterem névtábláját

 

A Mátyás király-emlékév kolozsvári rendezvényei nemcsak a király alakjának felidézésére jelentenek kiváló alkalmat, hanem arra is, hogy megerősítsék emlékezetét Erdély mindegyik népében, mondta a politikus, aki szerint ahogy Mátyás király számonkérte a kolozsvári bírót, ugyanúgy mindnyájunkat is kérdez majd, hogyan gazdálkodtunk az örökségével, azzal, hogy a velünk együtt élő népekkel közösen alakítsuk Erdély és Közép-Európa sorsát.

 

A mi további sorsunk az est folyamán nagyon jól alakult, mert a politikusok után az Amaryllis zenészei és táncosai léptek fel. A reneszánsz táncok nagyon bájosan ötvözik a kellemet és a magakelletést a különböző méretű furulyák, lantok, ütőhangszerek bensőséges hangjára.

 

 

 

Gergely Balázs, az Amaryllis zenészei...

 

 

 

... és táncosai.

 

Az avató-megnyitót az egyetem tanára, dr. Lupescu Radu élvezetes előadása zárta Hunyadi Mátyás királlyá választásáról. A fordulatos történettel hamarosan visszatérünk!

 

Ezzel még nem merült ki a királyi program az egyetemen: az aula előterében nyílt meg a Mátyás király élet-terei (nem túl szerencsés) című kiállítás. A pannók azokat az épületeket villantják fel Brassótól Wroclawig és Pozsonyig, amelyekben Mátyás király élt, gyakran meglátogatott, esetleg kimondottan szeretett, vagy épp sosem járt bennük, de köze volt az építéséhez, vagy az építők tiszteletből elhelyezték rajta a címerét.

 

 

Az est tényleges végét az állófogadás jelentette a teljes dísztermet megtöltő vendégsereg legfőbb megelégedésére. A Mátyás Napok szombaton és vasárnap is folytatódik kihagyhatatlan régizene-koncertekkel, középkori viseletbe öltözött udvartartás kísérte fáklyásmenettel és a legmodernebb technikát használó épületvetítéssel: a 3D-s animáció vetítővászna ezúttal Mátyás király szülőháza lesz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS