// 2026. április 9., csütörtök // Erhard

Mátyás király egyetemre ment

// HIRDETÉS

A Sapientia díszterme dísznevet kapott, a Mátyás Napok pedig egy új helyszínt. Kolozsváron nyílt meg a Mátyás király-emlékév.

Minden összejött az idei, 26. Mátyás Napok megnyitójára péntek este a Sapientia egyetem kolozsvári karán: az évfordulódömpinget királyi tartalommal sikerült meg- és eltölteni. Február 23-án

  • 575 évvel ezelőtt született Hunyadi Mátyás Kolozsváron,
  • 560 éve lépett trónra,
  • 25 éve vannak Mátyás Napok Kolozsváron,
  • ahol most indult a Mátyás király-emlékév,
  • ráadásul a Sapientia auláját is ma avatták Hunyadi Mátyás díszteremmé.

Ez a teremkeresztelés összeköti a hétköznapokat az ünneppel, mondta Macalik Arnold, a reneszánsz zenét és táncokat előadó Amaryllis Társaság elnöke, aki – mint kiderült – nem csak zenélni jött az ünnepre. Tagja volt annak a kis kolozsvári építészcsapatnak, amely kigondolta és megtervezte a Sapientia új, Tordai úti épületét. 

 

Felidézte, hogy nem volt egyszerű ekkora fesztávú termet tervezni a nyolc szintes épület földszintjére, és azt kívánta, az új név legyen olyan tartós fundamentuma e helynek, mint az igazságos Mátyás igazsága. A Mátyás Napok nyitányaként pedig László-Bakk Anikó, az Amaryllis reneszánsz zene- és táncegyüttes megalapítója szokás szerint meggyújtotta a három gyertyát.

 

 

László-Bakk Anikó meggyújtja a Mátyás Napok gyertyáit | Fotók: Szabó Tünde

 

Fénygyújtás után jött az ünnepség fénypontja: Kostyák Előd csellista megszólaltatta Brassai Sámuel nemrég felújított, több mint 180 éves gordonkáját. Ráadásul Kodály Zoltán egyik csúcsművét, a Szólószonáta első tételét játszotta rajta, ami egyszerre hihetetlenül szép és hátborzongató darab.

 

Így szól a történelmi hangszer:

 

 

Mától állandó helyszíne lesz a Sapientia a Mátyás Napoknak, ígérte meg Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja üdvözlő beszédében. Mátyás király hazaérkezik a Sapientia akadémiai közösségébe, mondta, ahol a szakmai felkészítés mellett hangsúlyt fektetnek a diákok nemzeti és közösségi elkötelezettségére is. Az aula pedig azért kapja Hunyadi Mátyás nevét, mert Kolozsváron most nincs olyan reprezentatív köztér, amely a nagy király nevét viselné.

 

Mátyás király nemcsak hadi sikereivel tűnt ki, hanem azzal is, hogy messzebbre látott, más dimenziókban gondolkodott, mint a legtöbb kortársa, és neki is köszönhetjük, hogy a magyar név ma szorgalmat, műveltséget, kultúrát is jelent szerte a világban – mondta az ünnepségen szintén felszólaló Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár.

 

Hunyadi Mátyás közép-európai mivoltát hangsúlyozta az államtitkár, hogy apja részéről kun, román (havasalföldi), anyja részéről délszláv eredetet egyesít magában, házasságai révén cseh és itáliai kapcsolatait mélyítette, egységesnek látta a közép-európai térséget, ahol ma nem él olyan nép, amely ne kötődne valahogy hozzá, és ne gondolkodna a térség régi dicsőségének visszaszerzésén.

 

 

Tonk Márton és Potápi Árpád leleplezi a díszterem névtábláját

 

A Mátyás király-emlékév kolozsvári rendezvényei nemcsak a király alakjának felidézésére jelentenek kiváló alkalmat, hanem arra is, hogy megerősítsék emlékezetét Erdély mindegyik népében, mondta a politikus, aki szerint ahogy Mátyás király számonkérte a kolozsvári bírót, ugyanúgy mindnyájunkat is kérdez majd, hogyan gazdálkodtunk az örökségével, azzal, hogy a velünk együtt élő népekkel közösen alakítsuk Erdély és Közép-Európa sorsát.

 

A mi további sorsunk az est folyamán nagyon jól alakult, mert a politikusok után az Amaryllis zenészei és táncosai léptek fel. A reneszánsz táncok nagyon bájosan ötvözik a kellemet és a magakelletést a különböző méretű furulyák, lantok, ütőhangszerek bensőséges hangjára.

 

 

 

Gergely Balázs, az Amaryllis zenészei...

 

 

 

... és táncosai.

 

Az avató-megnyitót az egyetem tanára, dr. Lupescu Radu élvezetes előadása zárta Hunyadi Mátyás királlyá választásáról. A fordulatos történettel hamarosan visszatérünk!

 

Ezzel még nem merült ki a királyi program az egyetemen: az aula előterében nyílt meg a Mátyás király élet-terei (nem túl szerencsés) című kiállítás. A pannók azokat az épületeket villantják fel Brassótól Wroclawig és Pozsonyig, amelyekben Mátyás király élt, gyakran meglátogatott, esetleg kimondottan szeretett, vagy épp sosem járt bennük, de köze volt az építéséhez, vagy az építők tiszteletből elhelyezték rajta a címerét.

 

 

Az est tényleges végét az állófogadás jelentette a teljes dísztermet megtöltő vendégsereg legfőbb megelégedésére. A Mátyás Napok szombaton és vasárnap is folytatódik kihagyhatatlan régizene-koncertekkel, középkori viseletbe öltözött udvartartás kísérte fáklyásmenettel és a legmodernebb technikát használó épületvetítéssel: a 3D-s animáció vetítővászna ezúttal Mátyás király szülőháza lesz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Egy lejes busz- és villamosjegy? Fogd meg a söröm, mondta egy erdélyi város – hírmix
Főtér

Egy lejes busz- és villamosjegy? Fogd meg a söröm, mondta egy erdélyi város – hírmix

Fatolvajok vertek meg két erdészt, testkamerákat sürget a környezetvédelmi miniszter. Meleg lesz a hétvégén, de készüljünk fel az újabb hűvös időre a jövő hét közepétől.

Orbán Viktor a külhoni magyaroknak: egyetlen szavazaton múlhat, merre fordul Magyarország
Krónika

Orbán Viktor a külhoni magyaroknak: egyetlen szavazaton múlhat, merre fordul Magyarország

Szavazásra buzdította a határon túli magyar állampolgárokat Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán az elmúlt 16 év közös eredményeinek megvédésére kérte a levélben szavazó külhoni magyarokat.

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Főtér

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát

Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön
Székelyhon

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről
Krónika

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről

Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását
Székelyhon

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Rendszerszintű hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy elkeseredett hozzátartozó egy közösségi médiás bejegyzésében. A panasz nem a főorvos szakmai hozzáértését, hanem az empátia hiányát és a nem megfelelő tájékoztatást sérelmezi. Reagált a kórház.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS