// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina

Mátyás király egyetemre ment

// HIRDETÉS

A Sapientia díszterme dísznevet kapott, a Mátyás Napok pedig egy új helyszínt. Kolozsváron nyílt meg a Mátyás király-emlékév.

Minden összejött az idei, 26. Mátyás Napok megnyitójára péntek este a Sapientia egyetem kolozsvári karán: az évfordulódömpinget királyi tartalommal sikerült meg- és eltölteni. Február 23-án

  • 575 évvel ezelőtt született Hunyadi Mátyás Kolozsváron,
  • 560 éve lépett trónra,
  • 25 éve vannak Mátyás Napok Kolozsváron,
  • ahol most indult a Mátyás király-emlékév,
  • ráadásul a Sapientia auláját is ma avatták Hunyadi Mátyás díszteremmé.

Ez a teremkeresztelés összeköti a hétköznapokat az ünneppel, mondta Macalik Arnold, a reneszánsz zenét és táncokat előadó Amaryllis Társaság elnöke, aki – mint kiderült – nem csak zenélni jött az ünnepre. Tagja volt annak a kis kolozsvári építészcsapatnak, amely kigondolta és megtervezte a Sapientia új, Tordai úti épületét. 

 

Felidézte, hogy nem volt egyszerű ekkora fesztávú termet tervezni a nyolc szintes épület földszintjére, és azt kívánta, az új név legyen olyan tartós fundamentuma e helynek, mint az igazságos Mátyás igazsága. A Mátyás Napok nyitányaként pedig László-Bakk Anikó, az Amaryllis reneszánsz zene- és táncegyüttes megalapítója szokás szerint meggyújtotta a három gyertyát.

 

 

László-Bakk Anikó meggyújtja a Mátyás Napok gyertyáit | Fotók: Szabó Tünde

 

Fénygyújtás után jött az ünnepség fénypontja: Kostyák Előd csellista megszólaltatta Brassai Sámuel nemrég felújított, több mint 180 éves gordonkáját. Ráadásul Kodály Zoltán egyik csúcsművét, a Szólószonáta első tételét játszotta rajta, ami egyszerre hihetetlenül szép és hátborzongató darab.

 

Így szól a történelmi hangszer:

 

 

Mától állandó helyszíne lesz a Sapientia a Mátyás Napoknak, ígérte meg Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja üdvözlő beszédében. Mátyás király hazaérkezik a Sapientia akadémiai közösségébe, mondta, ahol a szakmai felkészítés mellett hangsúlyt fektetnek a diákok nemzeti és közösségi elkötelezettségére is. Az aula pedig azért kapja Hunyadi Mátyás nevét, mert Kolozsváron most nincs olyan reprezentatív köztér, amely a nagy király nevét viselné.

 

Mátyás király nemcsak hadi sikereivel tűnt ki, hanem azzal is, hogy messzebbre látott, más dimenziókban gondolkodott, mint a legtöbb kortársa, és neki is köszönhetjük, hogy a magyar név ma szorgalmat, műveltséget, kultúrát is jelent szerte a világban – mondta az ünnepségen szintén felszólaló Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár.

 

Hunyadi Mátyás közép-európai mivoltát hangsúlyozta az államtitkár, hogy apja részéről kun, román (havasalföldi), anyja részéről délszláv eredetet egyesít magában, házasságai révén cseh és itáliai kapcsolatait mélyítette, egységesnek látta a közép-európai térséget, ahol ma nem él olyan nép, amely ne kötődne valahogy hozzá, és ne gondolkodna a térség régi dicsőségének visszaszerzésén.

 

 

Tonk Márton és Potápi Árpád leleplezi a díszterem névtábláját

 

A Mátyás király-emlékév kolozsvári rendezvényei nemcsak a király alakjának felidézésére jelentenek kiváló alkalmat, hanem arra is, hogy megerősítsék emlékezetét Erdély mindegyik népében, mondta a politikus, aki szerint ahogy Mátyás király számonkérte a kolozsvári bírót, ugyanúgy mindnyájunkat is kérdez majd, hogyan gazdálkodtunk az örökségével, azzal, hogy a velünk együtt élő népekkel közösen alakítsuk Erdély és Közép-Európa sorsát.

 

A mi további sorsunk az est folyamán nagyon jól alakult, mert a politikusok után az Amaryllis zenészei és táncosai léptek fel. A reneszánsz táncok nagyon bájosan ötvözik a kellemet és a magakelletést a különböző méretű furulyák, lantok, ütőhangszerek bensőséges hangjára.

 

 

 

Gergely Balázs, az Amaryllis zenészei...

 

 

 

... és táncosai.

 

Az avató-megnyitót az egyetem tanára, dr. Lupescu Radu élvezetes előadása zárta Hunyadi Mátyás királlyá választásáról. A fordulatos történettel hamarosan visszatérünk!

 

Ezzel még nem merült ki a királyi program az egyetemen: az aula előterében nyílt meg a Mátyás király élet-terei (nem túl szerencsés) című kiállítás. A pannók azokat az épületeket villantják fel Brassótól Wroclawig és Pozsonyig, amelyekben Mátyás király élt, gyakran meglátogatott, esetleg kimondottan szeretett, vagy épp sosem járt bennük, de köze volt az építéséhez, vagy az építők tiszteletből elhelyezték rajta a címerét.

 

 

Az est tényleges végét az állófogadás jelentette a teljes dísztermet megtöltő vendégsereg legfőbb megelégedésére. A Mátyás Napok szombaton és vasárnap is folytatódik kihagyhatatlan régizene-koncertekkel, középkori viseletbe öltözött udvartartás kísérte fáklyásmenettel és a legmodernebb technikát használó épületvetítéssel: a 3D-s animáció vetítővászna ezúttal Mátyás király szülőháza lesz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS