// 2026. november 14., szombat // Alíz

Magyarország: nem akartak kormányt váltani

// HIRDETÉS

A kérdés most az, hogy ha megmarad a kétharmad, a kormány békésebb, nyugodtabb stílusban kormányoz tovább, vagy továbbra is megmarad a „szabadságharcos” retorika.

Nem volt kormányváltó hangulat Magyarországon – ez állapítható meg egyértelműen a vasárnapi országgyűlési választások eredményei alapján, amelyek 98,39 százalékos feldolgozottság mellett azt mutatják, hogy a Fidesz-KDNP egyetlen mandátumnyira van attól, hogy megőrizze kétharmados többségét a parlamentben. (mno.hu) (index.hu)

 

A kormányoldal diadalát már előzetesen sem kérdőjelezte meg senki, az elemzők egyöntetű véleménye most beigazolódott, hiszen csupán azt tartották kérdésesnek, hogy marad-e a kétharmad, vagy „csak” abszolút többséggel kormányozhat tovább.

 

Az, hogy a polgárok jelentős része nem égett a kormányváltás lázában, abból is kiviláglik, hogy a mostani, immár egyfordulós megmérettetésen a részvétel valamivel alacsonyabb volt, mint négy évvel ezelőtt az első fordulóban: akkor 64,20 százalékos részvételi arányt mértek, most 61,2-t. 

 

A Fidesz-KDNP újabb jelentős győzelmét az ellenzék azzal próbálja magyarázni, hogy a saját javára alakította át a választási rendszert, és a közszolgálati média is őt támogatta. A második helyezett balliberális erők vezetői próbálják kisebbíteni a vereségért viselt felelősségüket, mind a miniszterelnök-jelölt Mesterházy Attila, mind Bajnai Gordon a kormány által a saját képére átszabott választási rendszert okolja a kudarcért. 

 

Ebben azonban csak részben van igazuk. Tény, hogy a választási rendszer átalakításakor – amelynek egyik legfontosabb eleme az, hogy az eddigi 386 fős Országgyűlés létszámát 199 fősre csökkentették, a választás pedig csak egyfordulós – úgy módosult a szisztéma, hogy az a legnépszerűbb pártnak kedvezzen. Míg ugyanis eddig a listás mandátumok aránya nagyobb mértékben számított, most a 199 parlamenti hely többsége – 106 – egyéni körzetben dőlt el, ahol az egyfordulós választás miatt az első helyezett gyakorlatilag bármennyi szavazattal besöpörhette a győzelmet. 

 

Ugyanakkor a pártlistára leadott voksok aránya is jelentős Fidesz-győzelmet mutat, igaz, ez nem éri el az 50 százalékot, vagyis elvileg nem lenne meg az abszolút többség, hiszen a 98,39 százalékos feldolgozottság szerint a kormányoldalra a voksok 44,46 százalékát adták. Mögötte azonban közel 20 százalékkal lemaradva következik a baloldali összefogás a maga 26 százalékával, majd a megerősödött Jobbik 20,59, és a negyedik erőként, a pártszakadás után is parlamentbe került LMP 5,27 százalékkal.

 

Vagyis a voksoláson megjelent választópolgárok jelentős többsége úgy gondolta, hogy az elmúlt négy év után a kormány megérdemel egy újabb esélyt, bár a kormányon eltöltött négy év számos vitatott intézkedése miatt számuk kisebb volt, mint négy évvel ezelőtt.

 

Ez minden bizonnyal annak tudható be, hogy a rendszerszintű átalakítások miatt kirobbant konfliktusok ellenére a négy évvel ezelőtt a választók kétharmada által ellenzékbe küldött balliberális erők nem tudtak talpra állni, és nem tudtak megújulva olyan programmal előrukkolni, amely hitelessé tette volna őket a polgárok szemében. Az pedig, hogy az MSZP ismét szövetségre lépett azokkal a politikusokkal, akikkel a polgárok többsége a 2002 és 2010 közötti kormányzást azonosítja, és akiktől korábban sikerült megszabadulnia, gyakorlatilag borítékolttá tette a vereségüket. 

 

Mindemellett a kormány is szokatlan intézkedésekkel „édesgette” magához a szavazókat. A multi- és bankellenes gazdasági „szabadságharc” keretében olyan lépéseket tett, amelyek nyomán a mindennapi megélhetési problémákkal küszködő polgárok úgy érezhették, hogy a kormány végre valóban azon dolgozik, hogy egy kicsivel jobb legyen nekik. A közműszolgáltatókra rákényszerített rezsicsökkentés vitathatatlanul populista lépés, azonban olyan csodafegyvernek bizonyult, amellyel szemben az ellenzék nem tudott érdemi ellenérveket felhozni. A polgárok ugyanis konkrétan azt érzékelték, hogy a kormány intézkedései nyomán valamivel több pénz marad a zsebükben – és erre a kormány utasítására újabb kampányelemként a közműszámlákon is felhívták a figyelmüket - , és esélytelen volt, hogy bárki is meg tudja győzni a többséget arról, hogy ez tulajdonképpen rossz lenne.

 

A „kormányváltó” balliberális összefogás egyetlen vigasza az lehet, hogy megszerezte a második helyet a Jobbik előtt, amely az előzetes felmérések szerint már-már utolérte a Mesterházy Attila, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc fémjelezte szövetséget. 

 

A radikális párt arculatváltása a kampány során ugyanakkor mégiscsak meghozta az eredményét, hiszen a fiatalos, emberarcú pártként való megjelenítés – miközben a háttérben továbbra is megmaradt a cigányellenes retorika, és a nyíltan zsidózó „háttérmédiától” sem határolódtak el – nagyobb arányú támogatottságot hozott, mint 2010-ben. Az akkori 17 százalékhoz képest most 20 százalékost érte el az országos listájuk, ami vitathatatlan siker. Ugyanakkor az is érthető, ha kudarcként élik, meg, hogy egyéni jelöltjük ezúttal sem tudott győzni, még azokban az északkelet-magyarországi megyékben sem, ahol a párt legnagyobb bázisa található. 

 

Mindazonáltal a cigányellenes érzelmeket meglovagoló párt támogatottságának növekedése azt jelzi, hogy a polgárok jelentős része továbbra sem elégedett azzal, amit a kormány a közbiztonság, illetve az emberek létbiztonságának növelése érdekében tett. A magukat az elmúlt 24 év veszteseinek érző rétegek immár nem bíznak egyik hagyományos pártban sem, ezért fogékonyak a magát új, határozott és radikális erőként beállító párt retorikájára, amely ugyanakkor „a kibicnek semmi sem drága” alapon működik, hiszen kormányon nem volt alkalma megmutatni, hogy miben lenne képes máshogy kormányozni, mint riválisai.

 

Az LMP ismételt parlamentbe jutása vélhetően jelentős mértékben annak tudható be, hogy a párt hűséges szavazói nem bírták lenyelni, hogy a baloldali összefogás éppen azokat a politikusokat vonultatja fel ismét, akiknek a leváltására az ökopárt létrejött. Így aztán azok, akik a pártszakadás után esetleg még hajlandóak lettek volna a Bajnai Gordonnal szövetségre lépő ez LMP-sekre szavazni, Gyurcsány Ferenc, Kuncze Gábor és Fodor Gábor felbukkanása után inkább maradtak az ökopárt mellett.

 

A mostani választások újdonsága az volt, hogy immár a könnyített honosítás nyomán állampolgársághoz jutott külhoniak is voksolhattak az országos pártlistákra. Az eddigi feldolgozottsági adatok igazolják azokat az előrejelzéseket, hogy az elszakított területeken élő magyarok elsősorban a nemzeti érzelmekre hatni akaró, nemzeti retorikát alkalmazó pártokat támogatják, elsősorban természetesen a Fideszt, hiszen a Fidesz vezette kormány biztosította számukra a magyar állampolgárságot. Ennek megfelelően a külhoni voksok elsöprő többsége, 95,37 százalék  jutott a Fidesz-KDNP-nek, míg a Jobbik 2,32 százalékot kapott. A baloldali összefogásra csupán 1,23 százalék voksolt, az LMP-re pedig 0,44 százalék.

 

A továbbiakban bizonyára minden azon múlik, hogy a még feldolgozásra váró szavazatok összesítése után meglesz-e a kormány kétharmados többsége, vagy sem. A kérdés most az, hogy ha megmarad a kétharmad, a kormány megpróbálja konszolidálni az elmúlt négy évben kialakított rendszert, és békésebb, nyugodtabb stílusban kormányoz tovább, vagy továbbra is megmarad a „szabadságharcos” retorika.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

„Elszakadunk Nagy-Romániától”. Radikális lépéssel fenyeget egy máramarosi polgármester a közigazgatási reform miatt
Krónika

„Elszakadunk Nagy-Romániától”. Radikális lépéssel fenyeget egy máramarosi polgármester a közigazgatási reform miatt

Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.

Tánczos Barna a PSD-s Alfred Simonis gyermekének keresztelőjéről: „Kelemen Hunor esküvőjéből nem lett hírverés” – hírmix
Főtér

Tánczos Barna a PSD-s Alfred Simonis gyermekének keresztelőjéről: „Kelemen Hunor esküvőjéből nem lett hírverés” – hírmix

Szívességspirálba keveredett a szomszédasszonyával egy Kolozsvárra költözött külföldi. Fényes nappal, az utcán késelte meg a feleségét egy hivatásos katona Caracalban.

Fiatal férfi vesztette életét a málnási balesetben
Székelyhon

Fiatal férfi vesztette életét a málnási balesetben

Egy 35 éves férfi vesztette életét abban balesetben, amely csütörtök reggel történt a 12-es országúton, Málnás közelében. A balesetben egy teherautó és egy furgon ütközött.

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra
Krónika

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.

Halálos baleset történt Málnáson
Székelyhon

Halálos baleset történt Málnáson

Tragikus baleset történt csütörtök reggel a 12-es országúton, Málnás bejáratánál: egy teherautó és egy haszongépjármű ütközött össze. A balesetben egy személy életét vesztette, egy másik pedig orvosi ellátásra szorul.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS